Kucsó
| Kucsó (Cuceu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zsibó város |
| Irányítószám | 455201 |
| SIRUTA-kód | 139839 |
| Népesség | |
| Népesség | 558 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 15′ 60″, k. h. 23° 11′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 60″, k. h. 23° 11′ 41″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kucsó falu Romániában, Szilágy megyében,
Fekvése[szerkesztés]
Szilágy megyében, a Kucsó-patak mellett, Zsibótól nyugatra, Zsibó és Szilágypaptelek között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kucsó nevéről az oklevelekben 1387-ben tettek említést először Kuczó, majd 1450-ben Kuczó, Kwczo, Kwcho, 1472-ben Kuchov, 1557-ben Kuczo formákban írták nevét.
A falu 1387-ben Középszolnokvármegyéhez tartozott és az aranyosi vár tartozéka volt.
1450-ben Kusalyi Jakcs család birtoka volt; Kusalyi Jakcs György és testvéreinek voltak itt birtokai.
1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait iktatták be Kucsó birtokába.
1557-ben a település felét Izabella királyné és János Zsigmond ecsedi somlyói Báthory György főlovászmesternek és nejének, sonlyói Báthory Annának, valamint fiuknak, Báthory Istvánnak, a későbbi országbírónak adományozták.
1559-ből fennmarad tanuvallomás szerint - mely az itteni Bodon és Csiglen erdők hovatartozását volt hivatott eldönteni - Kucsóhoz tartozott a Bodon erdő egy része a Szent Izsák nevű helyig, valamint a Csiglen-erdőnek fele. Kucsó birtokosa ekkor Dobszai István volt.
1628-ban a Ramocsaházi család is részbirtokos volt Kucsón.
1731-ben Gencsy György tiltakozott a kincstár ellen a kutsói birtok tárgyában, mely Dobszai György halála után anyai ágon a Gencsy családot illette.
1847-ben a településnek 636 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 622 görögkatolikus, 6 református volt.
1890-ben 934 lakosából 31 magyar, 912 oláh, ebből 913 görögkatolikus, 12 református, 18 izraelita. A település házainak száma ekkor 192 volt.
Kucsó a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 729–734. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}