Karika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karika (Creaca)
Creaca.de pe deal 02.jpg
Karika görög katolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Egregyborzova, Beréd, Somróújfalu, Csiglen, Zsákfalva, Farkasmező, Prodánfalva, Szállásszőlőhegy
SIRUTA-kód 140681
Népesség
Népesség 423 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Karika (Románia)
Karika
Karika
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 45″, k. h. 23° 14′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 45″, k. h. 23° 14′ 12″

Karika (Karikapatak, románul: Creaca) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágy megyében, Zsibótól délre, Farkasmező nyugati szomszédjában, az Egregy-patak és a Bréd-patak közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Freskórészlet a templomból
A fatemplom tornáca

Karika nevét az oklevelek 1385-ben említették először Karika néven, majd 1475-ben Karyka formában írták nevét. A település a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

1423-ban a váradi káptalan által Zsigmond király iktattatta be a Jakcsi családot; Kusalyi Jakcs György Dénes és János nevű fiait, valamint János gyermekeit Lászlót és Györgyöt Karika település birtokába.

1549-ben Kővárhoz tartozott, és a Jakcsiak birtoka volt, de az övék volt még 1582-ben is.

1682]] előtt a Wesselényi család birtoka volt, a falu az itt folyó kuruc harcokban elpusztult.

A falu határában a kuruc korban épített sáncok maradványai az 1900-as évek elején még láthatók voltak. 1690-ben Wesselényi Pál volt birtokosa, aki Szűcs Bálintnak és feleségének Varga Erzsébetnek, Zilahi lakosoknak adta zálogba.

1750-ben tartott népszámláláskor a falunak 164 görög katolikus lakosa volt. 1797-ben végzett összeíráskor birtokosa Wesselényi Miklós volt. 1847-ben 506 lakosa volt, valamennyi görög katolikus. 1890-ben a 606 lakosából 31 magyar, 559 oláh, 16 egyéb nyelvű. Ebből 7 római katolikus, 556 görög katolikus, 17evangélikus, 21 izraelita. A házak száma 108 volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus fatemploma 1781-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
  • A Meszesi kapu néven ismert mintegy tíz és fél kilométernyi hosszúságú szűk völgy, Zilah-tól keletre, mintegy három és fél kilométer távolságnyira kezdődik, és egészen Karika helységig húzódik.
  • A falu erdejében található a Széles kő (Peatra Lata) nevű nagy kőszikla.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 594–596. o. Online elérés
  • Hereditatum [1]