Karika
| Karika (Creaca) | |
 |
|
| Karika görög katolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Egregyborzova, Beréd, Somróújfalu, Csiglen, Zsákfalva, Farkasmező, Prodánfalva, Szállásszőlőhegy |
| Népesség | |
| Népesség | 492 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Karika
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 11′ 45″, k. h. 23° 14′ 12″ | |
Karika (Karikapatak, románul Creaca) falu Romániában, Szilágy megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szilágy megyében, Zsibótól délre, Farkasmező nyugati szomszédjában, az Egregy-patak és a Bréd-patak közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Karika nevét az oklevelek 1385-ben említették először Karika néven, majd 1475-ben Karyka formában írták nevét. A település a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.
1423-ban a váradi káptalan által Zsigmond király iktattatta be a Jakcsi családot; Kusalyi Jakcs György Dénes és János nevű fiait, valamint János gyermekeit Lászlót és Györgyöt Karika település birtokába.
1549-ben Kővárhoz tartozott, és a Jakcsiak birtoka volt, de az övék volt még 1582-ben is.
1682]] előtt a Wesselényi család birtoka volt, a falu az itt folyó kuruc harcokban elpusztult.
A falu határában a kuruc korban épített sáncok maradványai az 1900-as évek elején még láthatók voltak. 1690-ben Wesselényi Pál volt birtokosa, aki Szűcs Bálintnak és feleségének Varga Erzsébetnek, Zilahi lakosoknak adta zálogba.
1750-ben tartott népszámláláskor a falunak 164 görög katolikus lakosa volt. 1797-ben végzett összeíráskor birtokosa Wesselényi Miklós volt. 1847-ben 506 lakosa volt, valamennyi görög katolikus. 1890-ben a 606 lakosából 31 magyar, 559 oláh, 16 egyéb nyelvű. Ebből 7 római katolikus, 556 görög katolikus, 17evangélikus, 21 izraelita. A házak száma 108 volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Görög katolikus fatemploma 1781-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
- A Meszesi kapu néven ismert mintegy tíz és fél kilométernyi hosszúságú szűk völgy, Zilah-tól keletre, mintegy három és fél kilométer távolságnyira kezdődik, és egészen Karika helységig húzódik.
- A falu erdejében található a Széles kő (Peatra Lata) nevű nagy kőszikla.
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 594–596. o. Online elérés
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
