Somály
| Somály (Șumal) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Márkaszék |
| Népesség | |
| Népesség | 609 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 10 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Somály település Romániában, Szilágy megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szilágysomlyótól északnyugatra, Bályok és Lecsmér közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Somály nevét 1452-ben említette először oklevél Somal néven.
1459-ben Sommal, 1546-ban Sommaly, 1656-ban Somály néven írták.
1452-ben az akkor Kraszna vármegyéhez tartozó Somály birtokába a Kusalyi Jakcs család tagjait Lászlót, Andrást és Erzsébetet iktatták be.
1459-ben Bályoki Szilveszter folytatott pert Szutori János és Tamás hatalmaskodásai ellen.
1550-ben I. Ferdinánd király parancsára Sommaly birtokába újból beiktatták a Szénás család tagjait: Istvánt, Andrást, Jánost, Pétert, Lászlót és Györgyöt, akik már ekkor is birtokosok voltak itt, de az arról szóló adománylevelüket elvesztették. A beiktatás ellen azonban tiltakozott Széplaki Benedek Péter Borzási Lukács nevében, akit ezért megidéztek.
1563-ban Ipp tartozékai közt szerepelt és a Szénás család birtoka volt.
1656-ban a Szénás családtól Bideskuti István gyermekei vették zálogba Somály birtokot.
1713-ban Vay Lászlónak is volt itt felerészben malma.
1806-ban végzett összeíráskor Somályon birtokosok voltak: a báró Bánffy, gróf Bethlen, Horváth, Tisza, Pécsi, Vér, Ravaszdi és Kabós nemes családok.
1847-ben 424 lakosa volt, ebből római katolikus 1, görög katolikus 401, görögkeleti ortodox 4, református 18 volt.
1910-ben 808 lakosa volt, ebből 122 magyar, 686 román, ebből 687 görög katolikus, 69 református, 34 izraelita volt.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 341–344. o. Online elérés
