Felsőegregy
| Felsőegregy (Agrij) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Pusztarajtolc |
| Népesség | |
| Népesség | 1042 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1395 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 33,03 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőegregy
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 4′ 5″, k. h. 23° 5′ 55″ | |
Felsőegregy (románul Agrij) falu Romániában, Szilágy megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zilahtól délkeletre, Szentpéterfalva, Egregypósa és Pusztarajtolc közt fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét az égerfákkal szegélyezett Egregy vizétől nyerte.
Története [szerkesztés]
Felsőegregy (Egregy) nevét az oklevelek már 1310-ben említették.
1440-ben Egregh, 1440-ben Felegreg, 1639-ben Feleggregy, 1721-ben Fel-Egregj néven írták.
1310-ben Mikod bán fia Miklós mester birtoka volt, aki Károly Róbert királytól nyert kiváltságot arra, hogy Egregyen ő és utódai a sóval és más árukkal terhelt szekerek után az eddigi egy dénár vám helyett két dénárt szedhessenek. E kiváltságát azért nyerte, mivel a királyt első erdélyi útja alkalmából Egregy helységben királyi módon megvendégelte.
1440-1467-ig a Dobokai család birtoka volt, azonban Mátyás király Dobokai Miklós birtokrészét annak hűtlensége miatt elvette és a Mindszenti testvéreknek: Jánosnak, Mátyásnak és Miklósnak adta.
1619-ben Prépostvári Zsigmond birtoka volt, aki felegregyi részbirtokát a hozzá való igaz barátságáért Rétsei Pálnak adta.
1733-ban végzett összeíráskor Felegregyen 44 román családot számoltak össze.
1890-ben 925 lakosa volt Felegregynek, melyből 67 magyar, 13 német, 835 román, 10 egyéb nyelvű, ebből 19 római katolikus, 817 görög katolikus, 18 görögkeleti, 20 református, 51 izraelita. A házak száma 197 volt.
Felsőegregynek a Meszes-hegység tövében lévő tavát az 1800-as évek végén köszvényben és csúzban szenvedők látogatták.
Felsőegregy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög katolikus fatemploma. Harangján 1676-os évszám olvasható.
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 334–341. o. Online elérés
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
