Márkaszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márkaszék (Marca)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Bulyovszkytelep, Lecsmér, Porc, Somály
SIRUTA-kód 141955
Népesség
Népesség 1274 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 11
Község népessége 2542[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Márkaszék (Románia)
Márkaszék
Márkaszék
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′Koordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′

Márkaszék település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágysomlyótól nyugatra, a Berettyó mellett, Porc déli szomszédjában, Berettyószéplak és Ipp között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Márkaszék 2 faluból: Márka és Szék településekből alakult ki. Márka nevét 1672-ig említették az oklevelek Amarca, Marchia néven, melynek jelentése jel, határjel, határ, megye. Márkaszék pedig éppen a határon feküdt. E határ ügyében Márkaszék és Széplak Bihar megyei település közt 1758-ban nagy határper folyt.

1479-ig Borzási Tamás fiainak Benedeknek és Györgynek, valamint Ilona nevű leányának birtoka volt, azonban Ippi László gyermekei János és Apollónia elfoglalták. Ez ügyben vizsgálat is folyt.

1587-ben Márka és Szék falut Báthory Zsigmond fejedelemtől Ippi László kapta meg új adományként.

1598-ban Ippi László örökös nélkül maradt márkai és széki birtokát a rokon Bideskuti családnak adományozták, s a Bideskutiaké volt még 1666-ban is.

1673-ban kelt oklevél szerint Szénás család tagjai osztoztak meg rajta egyenlő arányban.

1795-ben kincstári birtok, melyet Cserei Farkas udvari tanácsos kapott meg.

Az 1806-ban végzett összeíráskor több családnak volt itt birtoka, így többekközött a Katona, Fogarasi, Bideskúti, Bölöni, Ladányi, Kolumbán, Szombatfalvi, Bihari, Lakatos, Veres, Árvai, Láposi, Péterfi, Décsei, Lengyel, Vér, Szabó, Csiszár, Gyarmati, Detreheni, Pap és még más családoknak is.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 15-én a budapesti gyalogezred Bedő Zsolt főhadnagy vezetésével Ippről távozó 32. karhatalmi százada 55 „vasgárdagyanús szökevényt” lőtt agyon.[3]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1910-es összeíráskor 1042 lakosa volt, ebből 35 magyar, 14 szlovák, 961 román, melyből 19 római katolikus, 983 görög katolikus, 39 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus temploma. Anyakönyvet 1850-től vezetnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Ablonczy (2011), i. m. 63. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 44–49. o. Online elérés
  • Ablonczy (2011): Ablonczy Balázs. A visszatért Erdély 1940–1944 (magyar nyelven). Budapest: Jaffa Kiadó. ISBN 978 963 9971 60 8 (2011). Hozzáférés ideje: 2011. december 26.