Somlyógyőrtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului)
Halta Giurtelecu Simleului.jpg
A település vasútállomása
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Krasznahídvég
SIRUTA-kód 142042
Népesség
Népesség 935 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 190-267 m
Terület 20 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Somlyógyőrtelek (Románia)
Somlyógyőrtelek
Somlyógyőrtelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 47″, k. h. 22° 47′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 47″, k. h. 22° 47′ 15″
Somlyógyőrtelek weboldala

Somlyógyőrtelek (románul: Giurtelecu Șimleului, németül: Wüst Görgen) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágysomlyótól északra, Szilágylompért és Somlyócsehi között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somlyógyőrtelek (Somlyó-Győrtelek) nevét már 1351 előtt említették az oklevelek Gyurgteluke néven. A település ekkor Medgyesi Simon birtoka volt, aki leánynegyed fejében adta nővérének Báthori Lászlónénak, Pók Annának.

1352-ben leánynegyed fejében Báthori Bereckné Medgyesi Annát is beiktatták Gyurgteluke (Győrtelek) birtokába.

1356-ban a váradi káptalan oklevele szerint a Meggyesiek megosztoztak Győrtelek birtokán.

1429-ben Csaholyi Lászlót és Csaholyi Jánost Zsigmond király megerősítette itteni birtokában.

1435-ben a somlyói vár tartozékai közé számító Győrtelekért per folyt Bélteki Drágfi János, Báthori Miklós fia István és Báthori János fia János között. A hosszan tartó pert 1519-ben még II. Lajos király is átírta.

1641-ben Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint győrteleki birtokos Lónyai Zsigmond, Bodoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia szántói Becski György és leánya briberi Melith Györgyné Zsuzsánna.

1741-ben a Bánfiak tulajdonában lévő somlyói várhoz tartozó Győrteleket Somlyó városa önkényesen elvette, s birtokában tartotta, s ezért a Bánfiak bizonyító oklevelet adtak be a város ellen.

1890-ben 1059 lakosa volt, melyből 54 magyar, 996 oláh , 9 egyéb nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye szilágysomlyói járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 
Somlyógyőrtelek lakossága évenként
Év Lakossága
2002 1055
1992 1149
1920 1395
1910 1322
1900 1216
1890 1059
1880 996
1869 1190
1847 684
1750 231
1720 90
1715 72

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus kőtemploma 1819-ben épült. Az egyház anyakönyvét 1821-től vezetik.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. Budapest. 1902-1909.
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 477–483. o. Online elérés
  • Zentai László és Kósa Pál: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs: Talma. 2003. ISBN 9638568348.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyógyőrtelek témájú médiaállományokat.