Felsőbán
| Felsőbán (Ban) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Alsóbán |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóbán |
| Irányítószám | 457031 |
| SIRUTA-kód | 140226 |
| Népesség | |
| Népesség | 431 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 327 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 22° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 22° 48′ 15″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőbán település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágy megyében, Krasznától délnyugatra, Alsóbán, Felsőszék és Ballaháza között fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét telepítőjétől, a losonci Bánffy család ősétől vette: Bán, Bán telke. Nevének előtagja megkülönböztetésül szolgál a két egymás mellett fekvő Bán településnél: Felsőbán, Alsóbán.
Története[szerkesztés]
Nevét 1205–1235 között a Váradi regestrum említette először Bani, Ban néven egy tűzpróbával végződő per kapcsán.
1341-ben Bantheluke, 1481-ben Alsoban, Felsewban, 1580-ban Bánháza néven volt említve.
1341-ben Bánteleke Valkó várához tartozó település, és a Bánffy család birtoka volt.
1481-ben losonci Bánffy András bácsi nagyprépost, krasznamegyei Alsó- és Felső-Bán birtokát losonci Bánffy Mihálynak zálogosította el.
1491-ben losonci Bánffy András Felsewban birtokát elosztották losonci Bánffy Dénes, Ferenc, László és Mihály között.
1523-ban Lajos király meghagyja a leleszi konventnek, hogy Bán és Felsőbán birtokba iktassa be Somlyói Szaniszlófi Istvánt.
1547-ben mindkét Bán birtokot egyenlően osztották meg Sarmasági András, Báthory Szaniszlófi András, Kristóf meg István között.
1570-ben Bánfi Farkast és Kristófot, István fiait beiktatták a két Bán település birtokába.
1638-ban Felső-Bán birtokon Bánffy Mihály és első neje, Károlyi Eufrozina gyermekei meg Bánffy Mihály özvegye, Kapi Judit meg gyermekei osztozkodtak.
1759-ben Felső-Bán birtokot két egyenlő részre osztotta Bánffy Ferenc és Boldizsár.
1847-ben Felső-Bánnak 234 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.
Felsőbán trianon előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemploma.
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 101–110. o. Online elérés
Jegyzetek[szerkesztés]
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}