Felsővalkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsővalkó (Valcău de Sus)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Alsóvalkó
Irányítószám 457351
Népesség
Népesség 916 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 255 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsővalkó  (Románia)
Felsővalkó
Felsővalkó
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 6′ 52″, k. h. 22° 43′ 20″
é. sz. 47° 6′ 52″, k. h. 22° 43′ 20″

Felsővalkó (románul Valcău de Sus) falu Romániában, Szilágy megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Valkóváralja és Alsóvalkó között fekvő település, az egykori Valkó vára alatt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg a szláv vlk=farkas szóból származott.

Története[szerkesztés]

Nevét 1249-ben említették először az oklevelek Walko néven.

1341-ben Volko, 1481-ben Walko, 1417-ben Valko, Oláhvalko, 1522-ben Maghyarwalko, 1559-ben Magyarwalko, Olahwalko néven írták. Valkó nevű településből kettő is volt: Magyar- és Oláhvalkó is egymás közelében.

Walkót 1249-ben a Geregye nemzetséghez tartozó I. Écs-től származó Pál országbírónak, vajdának adományozta Zsigmond király. Ekkor vára még nem létezett.

1277-ben a Geregye nemzetségbeli Miklós vajda halála után Walkó a Borsa kopasz fia Bekcs kezére került, már várát is említik, melyet Károly Róbert király nevében Elefánti Dezső foglalt vissza.

1317-től királyi birtok volt egészen 1341-ig.

1341-ben Károly Róbert király Dancs-mestert iktatta birtokába.

1372-ben a Dancsok kihalta után Nagy Lajos király Genyő (Gönyűi?) János komáromi és krasznai főispánnak adományozta Valkót, várával együtt.

1402-ben Genyő János fiának Zsigmondnak halála után fiusítással Zsigmond nővérére Genyő Annára szállt, majd Anna kezével Losonczi Bánffy László kapta, kitől fiaira Lászlóra és Györgyre szállt, és övék is maradt egészen az 1900-as évek elejéig.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 745–751. o. Online elérés