Szilágysomlyó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szilágysomlyó (Şimleu Silvaniei) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Szilágy |
| Rang | város |
| Beosztott falvak | Bükk, Csehipuszta, Somlyócsehi |
| Polgármester | Cătălin Septimiu Ţurcaş |
| Népesség | |
| Népesség | 13 547 fő (2002) +/- |
| Község népessége | 16 066 (2002)[1] |
| Magyar lakosság | 3998 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Szilágysomlyó weboldala | |
Szilágysomlyó (románul Şimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve szláv eredetű; a tőszó, šuma ,zaj‘, illetve egyes szláv nyelvekben ,erdő‘. P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».
[szerkesztés] Története
Területén ókorból származó Szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova néven említik először.
A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt.
1258-ban Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt 120 M-ért eladta Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és Pok nemzetségbeli Móric országbírónak és határát leiratta.
1319-ben Pok nb. Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta.
1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolják. Ekkor Miklós vajda fia [Meggyesi] Móric fia Simon és István fia István birtoka volt.
1351-ben említik először az oklevelek Szilágysomlyó (Somlyó) várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.
A Báthory család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említik. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A várnak kertjébe állították fel a túrúlmadaras emlékoszlopot az 1914-1918-ban, az I. világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű. 1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1876-ig Kraszna vármegyeszékhelye. 1876-ban az akkor alakult Szilágy vármegye részévé vált. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. A volt városháza két emeletes épülete, 1968 óta Általános Iskola, a jelenlegi városháza a volt Krasznavármegyei Bank épületében székel.1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.
Szilágysomlyó határába esett Kórógy elpusztult település is. Kórógy a Csolt nemzetség birtokai közé tartozott.
1213-ban a Csolt nemzetségből származó Vata fia Jula birtokának írták.
[szerkesztés] Látnivalók
- Somlyóvár romjai a Magura-hegyen.
- Báthory-kastély (16. század).
- Római katolikus templomát 1532-ben Báthory István erdélyi vajda, a fejedelem és lengyel király apja építtette. A fejedelem mellszobra a templomkertben áll.
- A kazettás mennyezetű református templom
- Holocaust múzeum, amit Észak-Nyugat Erdély legnagyobb zsinagógájában hoztak létre
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Szilágysomlyón születtek
- somlyai Báthory Kristóf erdélyi vajda 1530-ban.
- somlyai Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem 1533. szeptember 27-én.
- somlyai Báthory András erdélyi fejedelem 1566.
- P. Szathmáry Károly író, tanár (1830. július 24. – Budapest, 1891. január 14.)
- báró Bánffy György zeneszerző, író, politikus
- Papp Viktor zenekritikus (sz. 1881 - Budapest, 1954. május 10.)
- 1882. október 30-án Bölöni György, író, újságíró, Ady Endre életrajzírója.(† 1959)
- 1912-ben Msgr.dr. Hosszú László nagyváradi római katolikus vikárius-ordinárius, messzesmenti c.apát, volt biharpüspöki plébános.(+1983)
[szerkesztés] Szilágysomlyón élt
- Pethe Ferenc a keszthelyi Georgikon tanára, gazdasági szakíró (1762 Bűdszentmihály - 1832 február 23 Szilágysomlyó).
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája
- ^ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||
|
||||||||||