Szilágysomlyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei, Schomlenmarkt)
Simleu Silvaniei.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang város
Beosztott falvak Bükk, Csehipuszta, Somlyócsehi
Polgármester Cătălin Septimiu Țurcaș
SIRUTA-kód 139884
Népesség
Népesség 13 547 fő (2002)[2] +/-
Magyar lakosság 3998
Község népessége 14 436 fő (2011. okt 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágysomlyó (Románia)
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″
Szilágysomlyó weboldala
Szilágysomlyó központja
Báthory-várkert, képeslap az 1900-as évek elejéről
Szilágysomlyó látképe az 1900-as évek elejéről
Pethe Ferenc mellszobra és emlékműve Budapesten
Szilágysomlyó környéke 1769-1773 között

Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve szláv eredetű; a tőszó, šuma ,zaj‘, illetve egyes szláv nyelvekben ,erdő‘. P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak.

1251-ben Vathasomlyova néven említik először.

A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt.

1258-ban Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt 120 M-ért eladta Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és Pok nemzetségbeli Móric országbírónak és határát leiratta.

1319-ben Pok nb. Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta.

1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolják. Ekkor Miklós vajda fia [Meggyesi] Móric fia Simon és István fia István birtoka volt.

1351-ben említik először az oklevelek Szilágysomlyó (Somlyó) várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.

A szilágysomyói vár alaprajza Marsigli térképén

A Báthori-család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említik. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A várnak kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az 1914-1918-ban, az I. világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű. 1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1876-ig Kraszna vármegyeszékhelye. 1876-ban az akkor alakult Szilágy vármegye részévé vált. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. A volt városháza két emeletes épülete, 1968 óta Általános Iskola, a jelenlegi városháza a volt Krasznavármegyei Takarékpénztár épületében székel.1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.

A helyi iskoláról az első írásos adat 1554-ből való, 1680 táján Királyhelmeczi János a somlyói iskola rektora. 1740-ben a minoriták tanítanak itt, a rend 1744-ben fiúiskolát létesített. Az Ócska Gimnáziumként ismert intézmény épületének alapkövét 1827-ben helyezték el. Az addig algimnáziumként működő intézmény főgimnáziummá válik, az első érettségi vizsgálatokat 1914 májusában rendezték. Az új gimnázium épületét - ma Mezőgazdasági Líceum - 1916 őszén vette birtokába a diákság.

Szilágysomlyó határába esett Kórógy elpusztult település is. Kórógy a Csolt nemzetség birtokai közé tartozott.

1213-ban a Csolt nemzetségből származó Vata fia Jula birtokának írták.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágysomlyón születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágysomlyón élt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pethe Ferenc a keszthelyi Georgikon tanára, gazdasági szakíró (Bűdszentmihály, 1762 - Szilágysomlyó, 1832 február 23.)
  • dr. Balázs Tibor (Ph.D) költő, műfordító, irodalomtörténész, a budapesti Littera Nova Kiadó igazgatója, a Magyar Írószövetség és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágysomlyó témájú médiaállományokat.