Szilágysomlyó

Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei, Schomlenmarkt)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	város
Beosztott falvak	Bükk, Csehipuszta, Somlyócsehi
Polgármester	Cătălin Septimiu Țurcaș
Népesség
Népesség	13 547 fő (2002) +/-
Község népessége	16 066 (2002)
Magyar lakosság	3998
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágysomlyó Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 0″47.23, 22.8
Szilágysomlyó weboldala

Szilágysomlyó központja

Báthory-várkert, képeslap az 1900-as évek elejéről

Szilágysomlyó látképe az 1900-as évek elejéről

Pethe Ferenc mellszobra és emlékműve Budapesten

Szilágysomlyó környéke 1769-1773 között

Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű; a tőszó, šuma ,zaj‘, illetve egyes szláv nyelvekben ,erdő‘. P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».

Története

Területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak.

1251-ben Vathasomlyova néven említik először.

A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt.

1258-ban Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt 120 M-ért eladta Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és Pok nemzetségbeli Móric országbírónak és határát leiratta.

1319-ben Pok nb. Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta.

1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolják. Ekkor Miklós vajda fia [Meggyesi] Móric fia Simon és István fia István birtoka volt.

1351-ben említik először az oklevelek Szilágysomlyó (Somlyó) várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.

A szilágysomyói vár alaprajza Marsigli térképén

A Báthory család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említik. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A várnak kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az 1914-1918-ban, az I. világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű. 1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1876-ig Kraszna vármegyeszékhelye. 1876-ban az akkor alakult Szilágy vármegye részévé vált. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. A volt városháza két emeletes épülete, 1968 óta Általános Iskola, a jelenlegi városháza a volt Krasznavármegyei Takarékpénztár épületében székel.1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.

A helyi iskoláról az első írásos adat 1554-ből való, 1680 táján Királyhelmeczi János a somlyói iskola rektora. 1740-ben a minoriták tanítanak itt, a rend 1744-ben fiúiskolát létesített. Az Ócska Gimnáziumként ismert intézmény épületének alapkövét 1827-ben helyezték el. Az addig algimnáziumként működő intézmény főgimnáziummá válik, az első érettségi vizsgálatokat 1914 májusában rendezték. Az új gimnázium épületét - ma Mezőgazdasági Líceum - 1916 őszén vette birtokába a diákság.

Szilágysomlyó határába esett Kórógy elpusztult település is. Kórógy a Csolt nemzetség birtokai közé tartozott.

1213-ban a Csolt nemzetségből származó Vata fia Jula birtokának írták.

Látnivalók

• Somlyóvár romjai a Magura-hegyen
• Báthory-várkastély (16. század)
• Római katolikus templomát 1532-ben Báthory István erdélyi vajda, az erdélyi fejedelem és lengyel király apja építtette. A fejedelem mellszobra a templomkertben áll.
• A kazettás mennyezetű református templom
• Holokauszt-múzeum, amit Északnyugat-Erdély legnagyobb zsinagógájában hoztak létre

Híres emberek

Szilágysomlyón születtek

• 1530-ban somlyai Báthory Kristóf erdélyi vajda,
• 1533-ban szeptember 27-én somlyai Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem,
• 1566-ban somlyai Báthory András erdélyi fejedelem,
• 1825-ben Lászlóffy Károly szabadságharcos, főhadnagy a 16. honvédzászlóaljnál
• 1830 július 24-én P. Szathmáry Károly író, tanár (†  Budapest, 1891 január 14.)
• 1853-ban báró Bánffy György zeneszerző, író, politikus
• 1861-ben Gáspár Ferenc (†  Budapest, 1923. július 12.) orvos, utazó.
• 1881-ben Papp Viktor zenekritikus (†  Budapest, 1954. május 10.)
• 1882-ben október 30-án Bölöni György, író, újságíró, Ady Endre életrajzírója.(† 1959)
• 1901. június 17-én Nyiszli Miklós író, memoáríró
• 1912-ben Msgr.dr. Hosszú László nagyváradi római katolikus vikárius-ordinárius, messzesmenti c.apát, volt biharpüspöki plébános.(+1983)
• 1919-ben Somlyai László író, újságíró (+Drezda, 1975)
• 1938-ban Szabó M. Attila szótárszerkesztő, helytörténész.
• 1953-ban Fekete Szabó András Levente erdélyi magyar politikus, szenátor

Szilágysomlyón élt

• Pethe Ferenc a keszthelyi Georgikon tanára, gazdasági szakíró ( Bűdszentmihály, 1762 - Szilágysomlyó, 1832 február 23.)

Testvérvárosai

• Szarvas, Magyarország
• Nyírbátor, Magyarország
• Albertirsa, Magyarország

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 534–602. o. Online elérés
• Szabó M. Attila: Magyar oktatási intézmények a Magura aljában. A szilágysomlyói gimnázium története. Székelyudvarhely, 2011. Online elérés

Kapcsolódó szócikkek

• Báthory István Alapítvány
• Szilágy-Somlyó, a város hetilapja 1883-1944 közt
• Szilágysomlyó magyar irodalmi és művelődési élete