Pok nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pok (Pók) nemzetség Győr vármegye egyik legrégibb birtokosa, mely valamikor a 13. század elején emelkedett fel.

A nemzetség ősi központja a Győr melletti Pok falu volt, ahol a nemzetség Szent István tiszteletére emelt premontrei monostora is állt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség Győr vármegyén kívül számos megyébe elszármazott, így Szatmár és Somogy megyében is.

A Pok nemzetség már a 13. században három fő ágra szakadt.

Mórichidai ág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség egyik ága még 1251-ben monostort is alapított a Győr megyei Mórichidán.

A Nemzetség mórichidai Ágából származó I. Miklós (1270-1319) házasság révén telepedett Szatmár vármegyébe, ahol IV. Béla király és fia V. István ifjabb király közt folyt versengés folytán V. István oldalán állt. Éveken át száműzve szülőföldjétől megkedvelte a Szamos mellékét, és itt talált végleg otthonra. 1280-ban apósától Aranyosmeggyest nyerte, melyekhez később újabb birtokokat is szerzett: Sárköz, Avasfalu, Vámfalu, Pallag, Újvár került birtokába, 1297-ben pedig zálogba vette Romándfalut, ez 1347-ben aztán végleg a birtokába is került.

I. Miklós fiai Móricz és István voltak, kiknek fiai Simon és II. István voltak..

1319-ben I. Miklós fiai közül Móricz visszatért a Dunántúlra és később ott a bakonyi ispánságot viselte.

1331-1339 között Simon és II. István megosztozott birtokain.

Az osztozkodáskor szatmári birtokok II. Istvánnak jutottak, aki csere folytán 1339-ben még megszerezte Görbedet, Miklóslakát, és Hagymást is.

Miklóslakán 1351-ben a Pok nemzetség Móriczhidi-ága osztozott meg.

A másik testvértől Simontól származott le a 15. század-ban Szatmár vármegye leggazdagabb birtokos családja a Meggyesaljai Móricz vagy Mórocz család, melynek Szatmár vármegyén kívül Somogy vármegyében is voltak birtokai:

1251 előtt már birtokában volt Jába és Barátiban és Sokorón is birtokolt szőlőket; melyeket 1251-ben a rábai premontrei zárdának adományozott.

1302-ben Kiliti mellett és Juton lett birtokossá, míg a Hunyadyak alatt Somogy vármegye megye déli részén, Drávatamásiban és Drávagárdonyban is szerzett birtokokat.

A Pok nemzetségből származó családok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meggyesaljai Mórocz család
  • Puky család (Mérgesi)
  • Puky család (Bizáki) - Régi abaúji család, mely a Győr vármegyében megtelepedett Pók (Pok) vagy Puk nemzetségből ered, Borsod, Nógrád, Zemplén és Heves vármegyékben is elterjedt. 1848-ban Miklós a vármegye másodalispánja és komáromi kormánybiztos volt, 1867-ben első alispán, fia Miklós a ma Heves megyei Átányhoz tartozó szárazbeői (ma Szárazbő puszta) birtokosa volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Györffy György: Győr vármegye

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]