Rózsapallag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsapallag (Prilog)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségAvasújváros
Rangfalu
KözségközpontAvasújváros
Irányítószám447222
SIRUTA-kód138388
Népesség
Népesség525 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 04″, k. h. 23° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 04″, k. h. 23° 19′ 08″
SablonWikidataSegítség

Rózsapallag (románul:Prilog) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az Avas-hegységben, Avasújvárostól északkeletre, Kőszegremete és Avasújváros között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Rózsapallag (Parlag) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1270 említették Barlag (Parlag) néven, mikor az örökös nélkül elhalt Benedeknek, V. István király volt országbírójának birtokát V. István király a Pok nemzetségből származó Meggyesi Móric fia Miklósnak adományozta. Parlag ekkor már régen fennállhatott, mivel a privilégium már előbb is említette nevét.

1490-ből származik a következő adat. Ekkor a települést Parlag-néven említették, ősi birtokosának a Parlagi család avassági uradalmának ez volt a legöregebb telepe. Az övék maradt egészen 1551-ig, mikor a Parlagi család fiú ágon kihalt.

1491-ben Szinér vár tartozéka volt, melyet Megyesaljai Móróc István feleségének, a Hunyad megyei Malomvizi Kenderesi János Margit nevű leányának adott, a birtok azonban ekkor Szennyesi Györgynél volt zálogban.

1557-ben Somlyai Báthory István az egész települést az Avassági uradalom-hoz csatolta.

1625-ben Bethlen István örökölte, majd a Rákócziaké lett.

1711-ben a birtokot gróf Károlyi Sándor kapta meg.

A 18. században több család is részbirtokot szerzett itt; így a gróf Teleki, gróf Károlyi, gróf Kornis, gróf Barkóczy, báró Bánffy, bá Vécsey, báró Wesselényi, báró Huszár, a Gáspár, Irinyi, Becsky, Matay, Geöcz, Lónyay, Melczer, Boross és Winkler családok is.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Rózsapallag, Szatmár vármegyében, az Avasságon, kies magas helyen, ahonnan az avassági falukat belátni: 563 görög katholikus lakossal, kik erdejöket csaknem egészen kiirtották. Földes ura Teleki, Károlyi, Kornis, gróf Vesselényi, Vécsey, Huszár bárók stb."

1910-ben 750 lakosából 132 magyar, 617 román volt. Ebből 652 görögkatolikus, 44 református, 36 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Avasi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma – 1870-ben épült.
  • Ortodox temploma

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. századig. (Nyíregyháza 2008) ISBN 978-963-7220-63-0

Hivatkozások[szerkesztés]