Átány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Átány
Átány címere
Átány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hevesi
Kistérség Hevesi
Jogállás község
Polgármester Gönczi Mihály[1]
Irányítószám 3371
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 1512 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 50,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Átány  (Magyarország)
Átány
Átány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″
Átány  (Heves megye)
Átány
Átány
Pozíció Heves megye térképén
Átány weboldala

Átány község Heves megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves megye déli részén fekszik, Heves várostól 8 km-re, Füzesabonytól 19 km-re. A települést keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tenk 7 kilométerre, Kömlő 8 kilométerre. A legközelebbi város: Heves 8 kilométerre található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel[3], Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel.[4] A 16. század közepétől református a község.[4]

Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka.

1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt.

1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Vay György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.

1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt.

A 18. században a falu már öt család birtokában volt.[5]; köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.

A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos.

1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.[6]

A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.

A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.

1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.

Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.[7]

2001-ben a település lakosságának 67%-a magyar, 33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[8]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Fél-Hofer, 5. old.
  4. ^ a b Fél-Hofer, 6. old.
  5. Fél-Hofer, 7. old.
  6. Fél-Hofer, 10. old.
  7. Fél-Hofer, 13. old.
  8. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Tenk Besenyőtelek Besenyőtelek Héraldique meuble compas.svg
Boconád

Észak
Nyugat  Átány  Kelet
Dél

Kömlő
Heves Hevesvezekény Hevesvezekény