Átány

Átány
Átány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Kistérség	Hevesi
Rang	község
Polgármester	Gönczi Mihály
Irányítószám	3371
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	1399 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	27,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	50,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Átány Pozíció Magyarország térképén
Átány Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47.61608° k. h. 20.36359°47.61608, 20.36359
Átány weboldala

Átány község Heves megyében, a Hevesi kistérségben. Heves megye déli részén fekszik, Heves várostól 8 kilométerre, Füzesabonytól pedig 19 kilométerre található.

Környező települések

Tenk 7 kilométerre, Kömlő 8 kilométerre. A legközelebbi város: Heves 8 kilométerre található.

Története

Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel, Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel. A 16. század közepétől református a község.

Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka.

1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt.

1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Vay György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.

1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt.

A 18. században a falu már öt család birtokában volt.; köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.

A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos.

1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.

A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.

A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.

1910-ben 2814 magyar lakosa volt. Ebből 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.

Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.

2001-ben a település lakosságának 67%-a magyar, 33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Kakas Ház (múzeumi kiállítóhely) [1] [2]
• Református templom. A 16. század közepén vették birtokba a reformátusok a templomot, ami eredetileg római katolikus volt. 1781 és 1783 között kibővítették. Műemlék. [3]

• Itt született Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja.

Források

• Fél Edit - Hofer Tamás. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi Kiadó (1997). ISBN 963-506-107-2 

Külső hivatkozások

• Átány (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni!)
• Gyalogló
• Földhivatalok