Kraszna (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kraszna
River Kraszna.jpg
A Kraszna Mátészalkánál
Közigazgatás
Országok  Románia
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 193 km
Forrásszint 565 m
Vízgyűjtő terület 3142 km²
Forrás Meszes-hegység
Torkolat Tisza Vásárosnaménynél
é. sz. 48° 08′ 22″, k. h. 22° 19′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 22″, k. h. 22° 19′ 05″
Elhelyezkedése
Raul Crasna.png

A Kraszna (románul Crasna) folyó Románia nyugati és Magyarország keleti részén folyik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv krasna (kb. szép) melléknévből való.[1]

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Kraszna mezőváros közelében és Magyarországon a Szamos torkolatának közelében ömlik a Tiszába (annak bal partján) Vásárosnamény és Kisvarsány között. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km² (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak.

Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülő Keleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába a Lápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. (é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″)

Települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrásvidéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csizér (Cizer), Perje (Pria), Palicka (Pleșca), Bagolyfalu (Hurez), Bogdánháza (Stârciu), Krasznahorvát (Horoatu Crasnei), Krasznatótfalu (Sârbi), Felsőszék (Sâg), Ballaháza (Mal), Krasznafüzes (Fizeș), Felsőbán (Ban), Alsóbán (Bănișor), Pecsely (Peceiu), Szilágynagyfalu (Nușfalău), Krasznahosszúaszó (Huseni), Ráton (Ratin), Kraszna (Crasna), Oláhkecel (Meseșenii de Sus), Magyarkecel (Meseșenii de Jos).

A krasznai víztározó után Szilágy megye határáig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krasznarécse (Recea), Varsolc (Vârșolț), Szilágyperecsen (Pericei), Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei), Somlyócsehi (Cehei), Somlyóújlak (Uileacu Șimleului), Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului), Krasznahídvég (Măcriște), Szilágylompért (Lompirt, Lampreten), Mojád (Moiad), Sarmaság (Șărmășag), Nagyderzsida (Bobota), Kisderzsida (Derșida).

Szatmár megyében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Girókuta (Giorocuța), Felsőszopor (Supuru de Sos), Alsószopor (Supuru de Jos), Ákos (Acâș), Gyöngy (Giungi), Krasznacégény (Teghea), Királydaróc (Craidorolț), Kolónia (Crișeni), Nagymajtény (Moftinu Mare, Maitingen), Gilvács (Ghilvaci), Kismajtény (Moftinu Mic), Domahida (Domănești), Kaplony (Căpleni), Kálmánd (Cămin, Kalmandi), Börvely (Berveni).

Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ágerdőmajor, Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Előtelek, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Kocsord, Ököritófülpös, Györtelek, Mátészalka, Ópályi, Szamosszeg, Nagydobos, Olcsva, Vitka, Vásárosnamény, Kisvarsány.

A Kraszna Vásárosnaménynál

Története, jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forrásvidék után, Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek – köztük a megyeszékhelynek, Zilahnak (Zalău) – ivóvízellátását biztosítja. A víztározót a szilágyiak maguk közt Barázs néven emlegetik.

A Kraszna eredetileg az ecsedi lápon átfolyva a Szamossal egyesült, de az 1800-as évek végén, a láp lecsapolásakor, Kismajténytól kezdve a torkolatig új mederbe terelték. A folyó mentén összefüggő töltés csak a jobb oldalon van. Több csatornának a vizét is felveszi, így beleömlik a Kocsordi-főcsatorna, a Meggyes-Csaholyi főfolyás is.

Vízállása erősen ingadozó. Magyarországi szakasza nagyrészt szabályozott.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213-5, FNESZ.