Olcsva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olcsva
Olcsva címere
Olcsva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Huszti József[1]
Irányítószám 4826
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 661 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 61,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olcsva (Magyarország)
Olcsva
Olcsva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 06″, k. h. 22° 19′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 06″, k. h. 22° 19′ 39″
Olcsva (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Olcsva
Olcsva
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Olcsva község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vásárosnamény déli szomszédja a Kraszna folyó két partján a Szatmári-síkság részeként. A 41-es főút mintegy 4–5 km-re van a településtől.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olcsva története:

A Kaplony nemzetség alapítása; neve szláv eredetű, jelentése: égerfa. A XIV. század folyamán a nemzetség különböző ágai: a Bagossy, Csomaközy, Károlyi, Vetéssy családok osztoztak rajta. Az 1334. évi, Dobos és Olcsa közti határjárás során már Apáti neve is felmerült. 1396-ban már a két birtok együtt szerepel. Ez évben ugyanis a két falu egyharmad részét Czudar Jakab és György, egyharmad részét a Bagossy család, egyharmad részét a Károlyi család kapta. A Károlyi család 1408-ban a Szamos-on hajómalmot épített. A Czudarokkal való közös birtoklás állandó viszályt eredményezett, ami a XV. század-ban végig tartott. Egy 1755-ből való leírás szerint a falut a Kraszna folyó folyása ketté osztja, „azon híd vagyon, által szintén a kastélynak, egyik ága be a kastélyba, a másik, az kinek merre vagyon útja, mehet rajta”. A templom felőli részét Olcsvának, ahol a kastély van, Láznak nevezik. Olcsvának erődített kastélya volt. Ezt 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolták és elfoglalták. 1562. március 9-én Csornán (a Szt. Mihály-egyház kolostorában) kelt gr. Nádasdy Tamás adománylevele az addig hűtlenségbe esett Serédi István által bírt Olcsva kastélyáról és más birtokokról. Később századokon áta Károlyi család birtokában volt. Balogh István adatgyűjtése szerint a Károlyiak a XVII. század-ban több épületből álló emeletes kastélyt építettek a faluban. A kastélyban levő kápolnát 1679-ben az elpusztult ecsedi kistemplomból származó, Szűz Máriát ábrázoló oltárképpel szerelték fel. Ezt a kastélyt 1703 tavaszán a tatárok vagy kurucok Vay Ádám biztatására felégették. Károlyi Sándor gróf 1708-1709-ben újjáépíttette a kastélyt, amikor állandó lakhelyét Nagykároly-ból Olcsvára tette át. Beosztását maga rajzolta meg. A Károlyi család levéltárában fennmaradt egy tollrajz „Gr. Károlyi Ferenc residentialis kastélya Olcsván 1727-ben” felirattal. Ferenc Károlyi Sándor egyetlen fia volt. Károlyi László 1710-ben pestisben halt meg Olcsván, és az Asszonyréten temették el. Tetemeire Károlyi Sándor Szt. Fábián és Sebestyén tiszteletére az olcsvai kastély előtti dombon kápolnát építtetett. 1725. június 3-án utasítja Ács Lőrincet: „Mint-hogy a kápolna tégláját elpazarlottad….valahol mi terméskövet találsz, mind hozasd a kápolna fundamentomához….” 1732. november 22-én kelt Eudescher Kaspar naményi kőműves és pallér elismervénye, mely szerint az olcsvai kápolna-szoba pucolásáért és meszeléséért frt 15 xr 55-öt felvett.

A falu határa feltáratlan bronzkor-i földvárat és temetőt rejt, ez a vidék tehát igen régtől lakott volt. A honfoglalás előtt itt lakó szláv népek után nem maradt más, mint a település neve, amely az égerfás jelentésű szláv Ol? š ava szóból alakult ki; 1401-ben Olthua, 1419-ben Olchwa alakban írták. 1325-ben Zunga Péter és rokonai a Bagossyak, valamint a Kaplony nemzetség osztoztak rajta. 1363-ban ura Olcsvay László lett. 1396-ban a falu egyharmad része a Czudar család, egyharmada a Bagossy család, egyharmada a Károlyiak kezén volt, de ez a közös birtoklás állandó viszálykodással volt terhes: 1421-ben például a Reszegei, Pelsőczi és az Ónodi Czudar családbeliek megrohanták a községet, felgyújtották, lakosait elhurcolták. 1472-ben Vetésy István adományt kapott a község felére. 1513-ban Lónyay Menyhértné szerzett benne jószágot, 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolták az olcsvai erődített kastélyt és elfoglalták. Ekkor a Székely Antal, Gáspár és Boldizsár kaptk vitézségükért birtokot a településen, amelynek a XVII. századtól a XIX. század derekáig a Károlyi család volt a főbirtokosa. Emeletes kastélyuk is volt itt (a leírások szerint több épületből állt), egyes adatközlők szerint 1703 tavaszán a tatárok, vagy Vay Ádám biztatására a kurucok gyújtották fel, mások szerint gróf Károlyi Antal romboltatta le. Öt esztendő múlva, amikor Nagykároly-ból Olcsvára költözött, gróf Károlyi Sándor újjáépíttette, még a beosztását is ő rajzolta meg. Szatmár vármegye katonai leíróinak szeme elé 1782–85 között a következő kép tárult: A települést kettészelő Kraszna (folyó) 50–70 lépés széles, mocsaras medrű, de iható vizű volt; az erdő egy része cserjével benőtt ritkás gyümölcsfákból állt, a rétek csak áradáskor lettek vizenyősek. 1851-ben és 1888-ban az árvíz okozott sok kárt a faluban, amelynek a Szatmár vármegye-i monográfia szerint a XX. század elején nem volt nagyobb birtokosa. Ebben kisközségként jegyezték föl a Kraszna mellett, a megye északnyugati sarkában, 146 házzal, benne 890 lakossal és 1719 holdnyi határral, népkönyvtárral és függetlenségi körrel.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 88,5%-a magyar, 21,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község régi református temploma középkori (egyes adatok szerint Mátyás király korabeli) egyhajós, torony nélküli épület volt, alacsonyabb szentéllyel és a nyugati homlokzata előtt fatoronnyal. 1922-ben még állt a 18 m hosszú és 19 m széles, támpillér nélküli, boltíves szentélyű templom. A négy fiatornyos fatorony 1770-ben épült, hasonlított a gemzseihez, de annál karcsúbb volt. 1928–1931 között sajnos a templom a fatoronnyal együtt nyomtalanul elpusztult. A helyébe épült nagyméretű neogótikus, terméskőből, tégladíszítéssel készült református templomot 1929-ben emelték.

Helytörténeti érdekességek:

Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc neves hadvezérének és a szatmári béke létrehozójának fia, gróf Károlyi Ferenc 1705-ben született Olcsván. Bőkezű mecénása lett a korabeli tudománynak és művészetnek, Nagykárolyban könyvnyomdát is alapított. Nyíregyháza neki köszönheti, hogy a török hódoltság utáni haldoklásából újjászületett. Ő telepítette be ugyanis Békés megyéből és Felvidékről a szlovákokat, akik az új Nyíregyháza alapját teremtették meg.

Természeti értékei:

A falu régebbi részének közepén van a Holt-Kraszna medre. A Szamos és a Kraszna folyók környezete sok szépséget kínál. A vízkivételi művel szemben 4 fehér nyárfa áll, törzsük mintegy 3 méter vastag (az egyik ikertörzsű) 25 méter magasra szökkennek fel

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Olcsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]