Apagy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apagy
Műemlék református templom
Műemlék református templom
Apagy címere
Apagy címere
Apagy zászlaja
Apagy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásközség
PolgármesterKiss István (független)[1]
Irányítószám4553
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2187 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″
Apagy (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Apagy
Apagy
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Apagy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apagy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Apagy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye középső részén fekszik, Nyíregyházától 17 kilométerre keletre.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely áthalad a központján; ezen érhető el Nyíregyháza és Vásárosnamény felől is. Nyírtéttel, és azon keresztül Székellyel a 4103-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 116-os számú Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Apagy megállóhely a település déli részén található, közúti elérését a 41 317-es számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

A 13. században keletkezett falut a legrégebbi fennmaradt írások Opag néven említik.

Fekvésének köszönhetően jelentős településsé vált, több esetben vármegyegyűlést is tartottak a községben. Az egyik ilyen megyegyűlésen választották Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének.

Egy az Országos Levéltárban őrzött 1466-os oklevél Mohos települést Apagy szomszédjaként említi, mely a Várday család birtoka volt.

Apagy adott helyet az 1608-as országgyűlésnek is.

A 15. század elején földesura a Kemecsey család volt.

A 16. század első felében több birtokosa is volt: az Apagyi, a Csajkos, a Diószeghy, a Hetey, az Osváth, a Puskás, a Szegedy, a Szentmiklóssy, a Szécsy, a Szilágyi, a Zoltán és a Zsiday család.

A településen 1768-ban kezdődött a református egyházközség tagjainak anyakönyvezése.

A 20. század elején a Zoltán családnak s örököseinek, valamint Leveleki Mayernek volt itt birtoka.

Az eredetileg egyutcás falu a 18. században indult igazán fejlődésnek, a Nyíregyháza – Vásárosnaményi vasútvonal megépítésével pedig térségi központtá vált.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2279
2281
2309
2308
2195
2187
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 34,7%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,1% (16,3% nem válaszolt).[4]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% cigánynak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 31,9% református, 15,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 3,3% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kiss István (FKgP)[6]
  • 1994-1998: Kiss István (független)[7]
  • 1998-2002: Kiss István (független)[8]
  • 2002-2006: Kiss István (független)[9]
  • 2006-2010: Kiss István (független)[10]
  • 2010-2014: Kiss István (független)[11]
  • 2014-2019: Kiss István (független)[12]
  • 2019-től: Kiss István (független)[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 15. századi gótikus stílusú református templom szecessziós berendezéssel
  • Mohos-tó természetvédelmi terület
  • Kenderáztató tó
  • Apagy főtere
  • 2. Világháborús emlékmű
  • Görögkatolikus templom
  • Római katolikus templom
  • első világháborús emlékmű

Sport[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

A helyi labdarúgó csapatot 1954-ben alapították. Az 1995/96-os idényben megnyerték az MB III-as bajnokságot és azóta az MB II-ben szerepelnek. Itt a legjobb eredményük, egy bronzérem volt, a 2010/11-es idényben.

Asztalitenisz[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Apagy Helységnévtár
  5. Apagy Helységnévtár
  6. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  8. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  11. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]