Kék (település)
| Kék | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Ibrány–Nagyhalászi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Poór Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 4515 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1932 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 87,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kék
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kék
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,11900°, k. h. 21,87836° | |||
| Kék weboldala | |||
Kék község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett fekvő település.
Beszterec 7 km, Demecser 4 km, Nyírbogdány 7 km, Vasmegyer 12 km, Tiszarád 14,5 km, Tiszatelek 17 km, Nagyhalász 22 km távolságra található.
Vonattal elérhető a Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.
1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagy-nak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek-néven van nevezve.
1554-ben Serédy István és Várdai Mihály megosztoznak rajta. 1630-ban, miután a Várday család kihalt a birtok újból a kincstárra szállt vissza.
1739-től 1763-ig lakatlanul állt.
A 18. század második felétől a 19. század első feléig azonban már több birtokosa is ismert: a Tatár, Pap, Szalánczy, Szegedy, Rédey, Gönczy, Jármy, Irinyi, Verbay, Tahy, gróf Vay, Soós, Olasz, Nemes, Megyery,Laskay, Krucsay, és Kriston családok' voltak birtokosai.
A 20. század elején nagyobb birtokosa volt a Tóth család, Tóth István.
A település érdekes elnevezésű dűlőnevei voltak: Kormoly, Gyalap tó, Gemes-sziget.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom - 1818-ban épült.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
