Encsencs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Encsencs
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Kistérség Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Szedlár János[1]
Irányítószám 4374
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1975 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 61,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Encsencs (Magyarország)
Encsencs
Encsencs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 53″, k. h. 22° 06′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 53″, k. h. 22° 06′ 58″
Encsencs (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Encsencs
Encsencs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Encsencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben található település. Nyírbátor 12 km, Nyíradony 21,5 km, Mátészalka 28,5 km, Nyírbéltek 4 km, Nagykálló 30,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Encsencs neve írásos alakban 1321-ben tűnik fel először, Enchenck alakban. Ekkor már egyháza is említve van, urai Pál bán fiai voltak.
A 14. század elején, még 1321-ben csere útján a Báthori-családbelieké lett, majd az egymással rokoni kapcsolatban lévő Báthori, Rakamazi, Zeleméri családok birtoka.
A 15-16. század-ban a Báthori-család somlyói ágának birtoka, a Báthoryak kihalta után Bethlen Gábor és I. Rákóczi György birtokai közé tartozott.íbr>1631-ben I. Rákóczi György folytatott pert érte Vetésy Istvánnal és Kállay Miklóssal.

A Rákóczi-szabadságharc idején Károlyi Sándor birtoka, de fejedelmi adományként Csicseri Orosz Pálnak is voltak itt birtokrészei.
1756-1760 ban gróf Károlyi György vásárolta meg birtokai nagy részét, mely vételt 1776-ban adománylevelével a király is megerősít, s a későbbiekben is a Károlyi család birtoka marad.

A falu és lakossága a második világháború alatt sokat szenvedett.

Jelenkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság főként mezőgazdasági termelésből él, főként dohányt, uborkát, paprikát, paradicsomot, s gyümölcsöt (alma, meggy) termelnek.

A községben van háziorvos, védőnő, állatorvos.

Sportolási lehetőség a helyi futball és lövészklubban van.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református templomát a Szentlélek tiszteletére szentelték. A török pusztítások után sokáig elhagyottan hevert, majd a reformátusok vették birtokukba, akik 1828-1829-ben átépítették. Az épület késő barokk stílusban épült, homlokzati-tornyos, egyhajós téglatemplom.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]