Levelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Levelek
Levelek légifotó.jpg
Légitfotó a Molnár-kastélyról
Levelek címere
Levelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Baktalórántházai
Kistérség Baktalórántházai
Jogállás nagyközség
Polgármester Borsodi László[1]
Irányítószám 4555
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2946 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 113,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Levelek (Magyarország)
Levelek
Levelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″
Levelek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Levelek
Levelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Levelek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdasági jellegű település, 4800 kh. megművelhető területtel. Ipar csak kis mértékben jelent meg. Földrajzi fekvése jó, adottságai miatt körzeti központként szerepel.

A község Nyíregyházától keletre fekszik a 41-es számú főút mentén, mely a megye egyik legkorszerűbb és legszebb útja. Az ötvenes évek elején épült, egyenes, kanyaroktól mentes. Az út két oldalán cserjék és fák sokasága. Vadrózsa, hóbogyó, jázmin bokrok, fenyő, juhar, nyár és egyéb fák, köztük természetesen a vidékre jellemző akácosokkal. Tavasszal valóságos virágerdő az egész. A húszas kilométernél a 41-es utat átszelő IV. számú főfolyás (csatorna) után jobbra térve érkezünk meg községünkbe. Ha a főfolyást észak felé követjük, akkor egy szép víztározóhoz érkezünk. Levelek idegenforgalmi központjának is nevezhetjük.

A község a Nyírségben található. Felszíne, vizei, növényzete, talaja azzal egyező. A korábbi térképeken látható a vizenyős területek, s Levelek térségében is sok volt a víz. Ezen a térképen jól láthatók a vízzel borított területek aránya az árvízi szabályozás előtt. Ezeket az úgynevezett csatornákat (kanális) a múlt század közepén kezdték kialakítani a Tisza szabályozási munkái után. Esőzéskor, hóolvadáskor veszélyeztette a szántóföldeket, de egyes településeket, településrészeket is.

Utalás történt, hogy régen a mai Csattó területén is víz állt, ma pedig lakóházak vannak ott. Ez a belvíz levezetésének köszönhető. Községünk területén is több kisebb, nagyobb csatornát ástak a vizek elvezetésére. A legnagyobb a IV. számú főfolyás (folyó, magyi folyó), amelybe a többi kisebb belefolyik. Ez a nagy csatorna, mint említettük Kislétáról jön, s majd a Lónyai-csatornán át éri el a Tiszát. Ez vezeti le erről a területről a vizeket, sajnos nem mindig, mert most senki nem gondozza ezeket a kis kanálisokat. Ennek a főfolyásnak a felduzzasztásával jött létre községünk határában található víztározó, a Leveleki-tó.

A régi térképeket böngészve láthatjuk, hogy vizes területek és erdők váltakoznak. A XVIII. században készült térkép jól mutatja ezt. Igen sok volt az erdő. Levelek és Ramocsaháza között igen nagy kiterjedésű erdő volt. Elsősorban tölgyes-gyertyános. A baktalórántházi erdőben ez védett területnek van nyilvánítva. A gőzgép feltalálása után (1765) is megindult az erdőirtás, hisz kellett fűteni. Megritkultak az erdők, 100 évvel ezelőtt még működtek gőzgépek, ekét húztak, cséplőgépet hajtottak. Aztán átalakult a táj erdős-sztyeppé.

A növényzetnek megfelelően a homoktalaj átalakult barna erdőtalajjá, mert az erdő lombja és az elpusztult állatok átalakultak humusszá, s így ez jó termőtalaj lett. Foltokban találunk réti talajokat és mezőségi talajt is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levelek község régi eredetű, lehet honfoglalás kori is, ami igen kézenfekvő a magyarázat. A szomszédos községek határában – Magy, Besenyőd – van erre utaló nyom, hisz mindkét helyen találunk Leshegy nevű határrészeket. Ezek jelentése viszont egyértelmű, hogy az ellenséget lesték onnan. Tehát Leveleken laktak a gyepű őrök, s innen mentek e két figyelő helyre. Bár ezt a későbbi időre, a tatárjárásra teszik.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy még a magyar írásos történetei emlékek előtt telepedtek le őseink e területen. E tényre utal egy 1067-ben keletkezett, de csak átiratban fennmaradt oklevél, mely már – leveleki pusztát lakóival – említi a helységet.

A fent említett oklevél a százdi apátságnak 1067 körül kiadott eredeti alapítólevele. Ez áttételesen ismert, mert IV. Béla királynak, a százdi apátság jogait és kiváltságait megerősítő, 1267-ben kelt oklevele említi. Ezt az oklevelet az Országos Levéltár Dipéldául osztályán 7. sz. alatt őrzik.

Ebben az oklevélben, az alábbi szövegben van említés községünkről – latinul.“Do et prediu Leveluky, cum omnibus que michi perfinent ibi.”

Magyar fordítása így hangzik (Dr. Kárffi Ödön országos levéltár-igazgató): “És adom a leveluky pusztát, és rajta a hozzám tartozó népet, minden azon jószágommal.” Az tehát biztos, hogy 1067 körül községünk már lakott hely.

// A százdi apátságot (monostort) a Guth-Keled nemzetségből származó Péter comes (ispán) – Aba Sámuel fia alapította. //

A későbbiekben többször előfordul a helység neve különböző alakban, a korabeli iratokban: Leueleg, Leuelek, Lebenik, sőt városként is – ad oppidum Lewelegh vocatum.

A község papja – Mátyás – 1333-ban 8, 1334. Évi első részlet fejében 4 garas, a II. részlet és az 1335. Évi I. részlet fejében ismeretlen összegű pápai tizedet fizetett.

Ebből is látszik, hogy az 1330-as évek elején a községnek már egyháza is van.

A község nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keletkezésére nincs meggyőző magyarázat. Az egyik feltevés szerint a fejetlen saláta ősi magyar nevét (leveles) tartotta meg a település – tekintve, hogy ezt a növényt termesztették a községben.

A másik vélemény szerint a név a gyepűrendszer emléke – erre vall az igen korai feltűnése. A lő ige korábbi leü alakjának többszörösen továbbképzett származéka. Vagyis az itt élők foglalkozására (lövők – a határszéli gyepűrendszer védői) utal.

Egy harmadik megközelítés szerint szájhagyomány: a község határában (Pap-hegy, Pap-sziget) papok laktak és valami leveles tár volt gondjaikra bízva.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[3], de kisebb roma közösség is él a településen.

A községhez korábban tartozó települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez korábban, annak határában lévő két település tartozott: Félegyháza és Tatártelke. Bár az is lehet, hogy azonos településről – Félegyházáról – van szó, csak eltérő névvel tűnik fel. Jelenleg a kérdés biztos eldöntésére nincs megfelelő adat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom a hagyomány szerint a XIII. században épült, de máig megmaradt részei XV. századi gótikus építési módra vallanak. A reformáció elterjedésével a plébánia élete megszűnt, 1597-ben református lelkész működött itt. 1699-ben az itteni szép kőtemplom elhagyatott állapotban volt. A reformátusok használatából 1722-ben vették vissza.

Az 1828. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint az ismeretlen időben épült és 1722-ben visszavett templomnak tornya nincs. Helyreállítása során sem építették fel a tornyot, hanem a mellette álló tölgyfa haranglábon helyezték el a harangokat.

A templom oromzatos homlokzata saroktámpillérekkel, bélletes portállal torony nélkül áll. Kapu felett gótikus fülkében Szent Antal barokk szobra. Jobb oldalhomlokzaton 1959-ben kőkeretes reneszánsz kapu került elő. 1996-1997-ben Kertész Imre plébános ideje alatt nagyarányú felújításokat végeztek az épületen. Ekkor készült a templom belső festése és üvegablakai, Szilágyi András alkotásai. A templom: műemlék, titulusa: Szentháromság.

A leveleki római katolikus templom (freskók: Szilágyi András)

Görög katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus egyház keletkezésének ideje ismeretlen, a XVII. század végén már létezett (parochia exenete sacculo XVII. Jan. vigens). 1714-ben már paróchia volt Leveleken. Ugyanis ebben az esztendőben Hodermarszky József püspök bepanaszolja a királynak Bizáncy Györgyöt és az egész szabolcsi papságot, hogy Leveleken gyűlést (kogregációt – hitbuzgalmi testületi gyűlést) tartottak és azon állást foglaltak Hodermarszky püspöksége ellen, tagadásba vették a király jogát a munkácsi püspökség betöltésére.

A görög katolikus egyháznak 1778-ig fatemploma volt. Ekkor leégett. Jelenlegi templomát 1790-ben építették, s szentelték fel id. Molnár György földesúr adományaként. Későbbi korból származó ikonosztáza van. Anyakönyvét 1777 óta őrzik meg.

Az 1896. május 10-i közgyűlésen Pozsgai János római katolikus lelkész ünnepi beszédében elmondta, hogy 1710-ben már görög katolikus templom volt Leveleken, ezt “orosz anyakönyv tanúsítja, melyet pócsi lakos ajándékozott a templomnak”.

Református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református temploma 1997-98-ban épült. 1998. augusztus 20-án szentelték fel.

Molnár-féle kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Másik patinás épület – a Molnár-féle kastély – az 1770-es években épülhetett, mert az 1783-84-es első katonai térképen már szerepel. Jelenleg Óvoda működik benne, parkjában néhány abból az időből származó fenyő, platán és tölgyfa található. Korábbi tulajdonosa a Molnár család a XVIII. század felében telepedett le a Duna mellékéről.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oldal elkészítéséhez – a szerzők felhatalmazásával – felhasználtam Borsodi László – Dávid József: Levelek nagyközség története c. oktatási segéd-tankönyvét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]