Csaholc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csaholc
Csaholc címere
Csaholc címere		 Csaholc zászlaja
Csaholc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBócsi Tamás (független)[1]
Irányítószám4967
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség494 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 44′Koordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 44′
Csaholc (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Csaholc
Csaholc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csaholc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csaholc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csaholc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkság erdőháti részén fekszik.

Szomszédai: észak felől Kölcse és Sonkád, kelet felől Túrricse, dél felől Kisnamény, nyugat felől pedig Vámosoroszi. Közigazgatási területe északkeleti irányból Tisztaberekhez tartozó határrészekkel érintkezik, maga Tisztaberek település azonban távolabb fekszik, még Túrricsétől is délkeletre.

A térség fontosabb települései közül Fehérgyarmat 18, Császló 13,5, Gacsály 9, Kisnamény 6, Vámosoroszi pedig 5 kilométer távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen végighalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Mándtól Rozsályig húzódó 4132-es út, közúton ezen érhető el a két végponti település, továbbá a térség központjának számító Fehérgyarmat és a 491-es főút felől is. Kisnaménnyal és azon keresztül a tőle délre fekvő településekkel a 4144-es út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

Csaholc és környéke ősidők óta lakott helynek számít, környékén késő bronzkori leletek (sarló, karperec, lándzsa, tokos-balta, kard, csengődísz, bronzöv-töredék) kerültek elő.

Már a 14-15. században jelentős község volt. Nevét 1418-ban Chahowcz, 1446-ban Chaholcz, 1462-ben Chahocz alakokban írták.

A település ősi földesurai a Matucsinayak voltak, 1387-ben azonban hűtlenség miatt birtokaikat a Rozsályi Kúnok, Báthoryak és a Szántai Petőfiek kapták, kikről aztán az egész birtok leányágon a Báthoryakra szállt. A Matucsinayak 1395-ben birtokuk egy részét újra visszakapták, de 1436-ban újra hűtlenségbe estek, ekkor az ő részük is a Báthoryaké lett. 1425-ben Báthory István asztalnokmester (később országbíró), Rosályi Kún László és Jakab Matucsinay Domokos és Miklós birtoka lett, s ugyanekkor határát is megjárták, s külön-külön megjelölték határneveit is: Gymszomoga erdő, Esztergant-erdő, Kerekrakattya-hely, Kalna-bokor hely, Formasrakattya, Karthon-erdő, Domankus földe, -pataka forrás, Maythapataka erdő, Sárvyze folyó elnevezésekkel.
A 16. században a Báthoryak mellett a Rozsályi Kúnok és a Drágfiak birtokosok a településen.
A 17. században nagyrészt a Rozsályi uradalomhoz tartozott, melyre 1652-ben Rosályi Kún István új királyi adományt nyert rá. 1662-ben a falu református templomában tartották a vármegyegyűlést.

A 19. században a Darvay, Morvay, Gáspár, Domahidy, Ajtay, Simándy, Kállay, Végh, Radnóczy, Istvándy, Német, Ernyey, Csakay stb. családoknak volt itt része. A 20. század elején az Isaák és Vállyi családok voltak a birtokosai.

A falu lakosságának fő megélhetési forrása ma is a mezőgazdaság. A rendszerváltás előtt itt működő termelőszövetkezet az idők folyamán részvénytársasággá alakult át, s ma a legnagyobb munkáltatók közt tartják számon. Az itt működő volt állami gazdaság területén pedig szabadtartásos szarvasmarhatenyésztés folyik, mely szintén több helyi lakosnak biztosít munkát.

A falu infrastrukturális ellátottsága folytán az ivóvíz a lakások 80, a gázellátásnál 52, a szennyvízvezeték a lakások 43%-ánál van kiépítve. A telefon, kábeltelevíziós szolgáltatás ugyancsak biztosított a településen.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Máté Tiborné (független)[3][4]
  • 1994–1998: Máté Tiborné (független)[5][6]
  • 1998–2002: Máté Tiborné (független)[7][8]
  • 2002–2006: Kádár Zsigmond Bálint (független)[9][10]
  • 2006–2010: Kádár Zsigmond Bálint (független)[11]
  • 2010–2014: Dr. Al-Syed Isam (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2014–2016: Dr. Al-Syed Isam (Fidesz–KDNP)[13][14]
  • 2017–2019: Dr. Al-Syed Katalin (Fidesz–KDNP)[15][16]
  • 2019-től: Bócsi Tamás (független)[1]

A településen 2017. január 22-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[15] mert az addigi, jemeni származású, háziorvos foglalkozású polgármester az előző év szeptemberében, alig 53 évesen elhunyt.[17] A polgármesteri posztra a lakosok a ciklusból hátralévő, bő két és fél évre a korábbi faluvezető ugyancsak fideszes feleségét választották meg, szerény, de egyértelmű többséggel (182:175 szavazati aránnyal) a második helyezett független jelölt, Bócsi Tamás ellenében. (A választásnak volt egy harmadik, munkáspárti jelöltje is, de ő 0 szavazatot kapott.)[15]

A csonka ciklus leteltével dr. Al-Syed Katalin nem jelöltette magát újra, így Bócsi Tamás 2019 őszén már ellenjelölt nélkül indulhatott el a faluvezetői posztért, és nem meglepő módon el is nyerte azt.[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
544
556
559
717
495
494
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 36,8% cigánynak, 0,2% németnek, 2,6% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,6%, református 67,4%, görögkatolikus 2,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,7% (14,3% nem válaszolt).[19]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 29,7% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,8% románnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszin, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 1,8% volt római katolikus, 56,6% református, 1,4% görög katolikus, 5,9% egyéb keresztény, 0,4% ortodox, 11,5% felekezeten kívüli (20,8% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 9.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 9.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 9.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  12. ↑ Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  13. ↑ Csaholc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  14. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  15. ↑ a b c Csaholc időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  16. ↑ Folytatja az elkezdett utat, megvalósítja férje álmait (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2017. január 27. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  17. ↑ A jemeni fideszes halála után a felesége lett a polgármester (magyar nyelven) (html). 24.hu, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Csaholc Helységnévtár
  20. ↑ Csaholc Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csaholc&oldid=26568846”