Mándok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mándok
Mándok címere
Mándok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Záhonyi
Kistérség Záhonyi
Jogállás város
Polgármester Pekó László[1]
Irányítószám 4644
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 4188 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 148,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mándok (Magyarország)
Mándok
Mándok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 22° 11′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 22° 11′ 28″
Mándok (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Mándok
Mándok
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Mándok weboldala

Mándok város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, a Nyírségben fekvő település.
Záhonytól 14,5 km, Tuzsértól 6 km, Fényeslitkétől 16 km, Kisvárdától 21 km távolságra található. Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mándok 1382-ben tűnik fel a történeti forrásokban Mandok alakban, mint a Tomaj nemzetség-beli Losoncziak birtoka.

Az 1560 utáni években a község új birtokosokat kap a gácsi Forgáchok személyében, kiknek szerepe, tevékenysége átnyúlik a XX. század első felébe. A török megszállás idején e terület kiesik a pusztítás köréből, így viszonylag békésebb élete volt a település népének. Ebben és az ezt megelőző időszakban a lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozott, de már ebben az időben is megjelenik az iparosság is, erre utal az, hogy 1595-ben Rudolf magyar király vásártartási rangot ad Mándoknak, és szabadalom levelet néhány lakosnak. Az 1556-os dézsmajegyzék alapján a község lélekszáma 330 főre tehető, ami az akkori viszonyokban elég magas szám. Ennek ellenére a földesúr a Kárpátokból jobbágyokat telepít be Mándokra, akik 1646-ban fatemplomot emelnek – amely ma a Szentendrei skanzen becses értékei közé tartozik. Fontos mérföldkő volt Mándok történetében, hogy 1720-ban mezővárosi rangot kapott, s a lakosok polgárjogot nyertek. Ez az ipar és kereskedelem fellendüléséhez vezetett, s mintegy folytatása volt a vásártartási jog révén beállott fejlődési tendenciáknak. Mindezeket megerősíti az, hogy a Forgách-ok Mándokot tették meg uradalmuk központjának, ennek egyik látható jele az 1750-ben épített kastély – mely napjainkban nagyon leromlott állapotban van.

1876-ban Mándok a Tiszai járás székhelye lett, ebben az időszakban a lakosság száma 2534 fő. Ez is elősegítette, hogy a község ipari centrummá alakuljon. A korszerű Erzsébet gőzmalom, szeszgyár, a fűrésztelep az áramfejlesztővel együtt mind bizonyítják, hogy a kapitalista gazdálkodás Mándokon jelentős teret nyert, ezzel egyidejűleg megindult a polgárosodás. Az 1950. június 1-jétől a Tiszai járás megszűnik. A járási székhely Kisvárdára kerülésével a község fejlődésében bizonyos megtorpanás volt tapasztalható. Az 1960-as évektől viszont új fejlődési periódus következett be, ebben az időszakban gimnázium létesült és Tüdőgondozó Kórház működött. Megalakultak a termelőszövetkezetek (Kossuth Mg. Tsz és az Új Élet Mg. Tsz.) a KTSZ (kisipari termelő szövetkezet), a takarékszövetkezet, Hangya szövetkezet, új iskola épült, a Forgách kastélyban gimnázium működött. Mándokon volt a TITÁSZ Kirendeltsége.

1971-ben a község nagyközségi rangot kap, közös tanács alakul Mándok, Benk, Eperjeske és Tiszamogyorós települések tanácsaiból, egyesült a két termelőszövetkezet, az általános iskola körzeti szerepet tölt be, bejárnak Eperjeske, Tiszamogyorós, Benk községekből a 7-8. osztályos gyermekek. Ezt követően megtorpan a fejlődésben nagyközségünk, Záhony fejlesztése, várossá nyilvánítása Mándok település rovására történik. Áthelyezik a gimnáziumot, a Záhony és Vidéke ÁFÉSZ központját. Záhonyba helyezik a különböző szolgáltatók – vízműhálózat, gázszolgáltató – központjait. Kisvárdába kerül a Takarékszövetkezet központja. Az infrastruktúra fejlesztése viszont az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt kapott: 1978-79-ben kiépült az ivóvízhálózat, 1995-ben a szennyvízhálózat, 1996-ban a gázhálózat kiépítése, 1999-től szervezett szemétszállítás, regionális hulladéklerakóval. 2000-ben megtörtént a közvilágítás korszerűsítése, 2001-ben a telefonhálózat fejlesztése, modernizálása, 1995-2002 között jelentő úthálózat fejlesztés történt. 1975-ben új óvoda épül, 1979-ben 1989-ben és 2002-ben egy-egy új iskola épülettel gazdagodott a település, ahol a 4 évfolyamtól a környező települések – Benk, Tiszamogyorós – gyermekei is tanulnak.

1998-tól Családsegítő Szociális és Gondozási Központ működik 18 férőhelyes idősek otthonával. Ez időponttól kezdte meg működését a görög katolikus egyház fenntartásában lévő „Szent Miklós” Szeretetotthon, ahol jelenleg 51 idős ember ellátásáról gondoskodnak. 2004 szeptemberétől egy alapítványi iskolának köszönhetően ismét van középfokú oktatás a községben, egyelőre 2 esti tagozatos osztályban folyik a gimnáziumi képzés. A település átlagos, vagy talán kicsit az alatti, az alap infrastruktúrával rendelkezik; Intézményhálózata – iskola, fogorvos, összevont hétvégi háziorvosi ügyelet – térségi szerepkört tölt be, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások – benzinkút, háztartási gép javítás, kozmetikus, piac, stb. a környező települések ilyen irányú igényét is kielégíti. Bár a vezetés nagyon szeretné, mégsem mondható el, hogy Mándok egy dinamikusan fejlődő, urbanizált, a polgárainak kisvárosi szintű életminőséget és közszolgáltatásokat biztosító település. Lakói egyre magasabb arányban a kisebbség, jellemző a munkanélküliség és az aluliskolázottság, ezért a fiatalokat már nem tudja a település megtartani. 2007-ben az egykori nagyközség pályázatot nyújt be a városi cím elnyeréséért és azt az önkormányzati miniszter támogatóilag terjesztette a köztársasági elnök elé és 2007. július 1-je óta város.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Műemlékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város görög katolikus fa temploma – amely építészileg egyedülálló az országban – eredetileg a község Bukóc nevű dombja szélén állt. A 70-es évek elején lebontották és elszállították a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. A Szent Miklós tiszteletére emelt templom építési ideje vitatott – 1550 vagy 1640 körüli. A templom egyhajós, négyszögszentélyű, tapasztott boronafalas faépület.

Keletelt templom nyugati homlokzatán a zsindelyes sátortető előrenyúló részét négy faoszlop támasztja meg. Az így kialakult előcsarnok mögött emelkedik a kétszintű zárt négyszögű fatorony, melyet zsindelytető zár le. Fára festett Pieta kép áll az oltáron, az ikonosztázon fára festve Szent Miklós és Szent István képe van cirill betűs felirattal.

Református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református templom 1828-ban épült, homlokzati tornyos, haránt csehsüveg-boltozattal fedett, egyszerű, késő barokk műemléki védettségű épület.

Mándok1.jpg

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom 1821-ben épült, addig a híveknek csak a kastélyban volt kápolnájuk. Az épület egyhajós, homlokzati tornyos, késő barokk épület, klasszicista előcsarnokkal, szintén műemléki védettségű.

Forgách kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgách-kastély

A kastély „U” alaprajzú földszintes, késő barokk épület, emeletes középrizalittal és manzárdtetővel. A főhomlokzat 4+3+4 tengelyes, középrizalitját ion fapillérek tagolják és háromszögű oromzat zárja le. A kerti homlokzat 5+3+5 tengelyes, középen az utcai oldallal szinte teljesen azonos rizalittal, a háromszögű oromzatban a Forgách címerrel. A kastélyban jelentős műgyűjtemény volt, melynek sorsa ismeretlen. Egykor gyönyörű volt a kastély parkja is. A kastély műemléki védettségű, jelenleg sajnos nagyon leromlott állapotban van. Tulajdonosa a Templomos Lovagrend Tiszántúli Priorátusa Egyesület, elkezdte ugyan az épület felújítását, jelentős összegű állami támogatással, de sajnos a munkálatok abbamaradtak, az épület ismét eladó. (2005 év)

1861-ben izraelita imaház épült a településen, mellette fürdő, sajnos ma már egyik épület sincs meg.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mándok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]