Demecser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demecser
Demecser címere
Demecser címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kemecsei
Kistérség Ibrány–Nagyhalászi
Jogállás város
Polgármester Kiss Gyula[1]
Irányítószám 4516
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 4244 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 117,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Demecser  (Magyarország)
Demecser
Demecser
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 21° 55′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 21° 55′ 13″
Demecser  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Demecser
Demecser
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Demecser weboldala

Demecser város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demecser Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai-főcsatorna mellett fekvő település. Kék 4 km-re, Gégény 3 km-re, Dombrád 11 km-re, Berkesz 5 km-re, Székely 6,5 km-re található.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demecser nevét az oklevelek 1333-ban említik Dewecher és Keménydevecser néven, de neve a későbbiekben már csak Demecser néven van említve.

A korabeli okiratokban Szent György tiszteletére emelt templomát is említik. Fontos halászóhely lehetett már az Árpád-korban is, mivel már az 1300-as években is 30, név szerint felsorolt halászóhelyét említik.

Károly Róbert király idejében a település földesura Magyar Pál volt.

Demecser a 15. században már mint város volt feltüntetve az oklevelekben. Ekkor az ónoldi Czudar, a Rozgonyi, a Kállay és Monoki család volt birtokosa.

A 18. század végén és a 19. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy,Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte családok voltak a település birtokosai.

A 20. század elején is több család osztozott rajta: ekkor birtokosai Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignácz voltak. A két tűz (a Vörös Hadsereg és a román hadsereg) közé került Székely Hadosztály egy része 1919. április 26-án itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt.

Demecser a városi rangot 2001-ben kapta meg.

A település dűlőnevei közül megemlítésre érdemesek: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombóvcz-tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp, Vereshíd tó, Vásáros-hegy nevek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - 1820-ban épült.
  • Római katolikus templom - 1890-ben készült el.
  • A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28.).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Demecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Továbbiinformációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]