Nagydobos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydobos
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Kovács Gábor [1]
Irányítószám 4823
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2142 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 80,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydobos  (Magyarország)
Nagydobos
Nagydobos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 08″, k. h. 22° 18′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 08″, k. h. 22° 18′ 27″
Nagydobos  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nagydobos
Nagydobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Fesztivál oklevelei.

Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyírség keleti csücskében a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el a település. Határában szelíd dombok és sík területek váltják egymást. Nagydobos Nyíregyházától 60, Vásárosnaménytól 8, Mátészalkától 16 km-re fekvő község.
Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.

A Nyírség keleti peremén még a honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepű-őrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik. Valószínű, hogy első lakói a közeli gyepű védelmével megbízott népek voltak, akik dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.

A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.

A XIII. század. végén a Hontpázmány nemzetség régi birtokai között találjuk.

1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elveszi és a Balogsemjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozza más birtokokkal együtt.

1296-ban a falunak már temploma van, melyet Szent Márton tiszteletére építettek, mely a mai falun kívülre esett, azonban azt a múlt században rossz állapota miatt lebontották.

1294-1308 között a Hontpázmány és az Aba nemzetségbeliek között osztozkodás folyik az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnik fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét KOKAD várát is ekkor említik. (castrum KOKOTH) (Szab.Szatm.74-5)

A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tűnnek fel, egy birtokvita miatt 1404-ben kap rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult.

1421-ben már vásárjogot is kapott.

1945-ig fő birtokosának a Perényi család tekinthető, de mellettük a 18. század-tól a gróf Károlyiak, és Dessewffyek, a XIX. század derekáig a báró Perényi és Dessewffy családokon kívül a Péchy, Bogcha és Lónyay, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. Luby, Péchy és Dienes családok.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 84,5%-a magyar, 15,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagydobos, Sütőtökfesztivál.
  • Perényi-kastély1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyújtott alaprajzú kastély.
  • A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült késő romantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
  • A község főutcáján álló református templomát 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
  • A közelében álló görög katolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
  • Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű Nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
  • 1998 óta minden év szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtök Fesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található "legnagyobb tök" címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja például a 116 kg-ot is elérte.

A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből. Dísztárgyak garmadája, játékok, stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is ( pl.tökös lapcsányka, tökös-mákos rétes, tökbólé, stb) .A fesztiválon van tökszoborkiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás, a gyermekeknek tökbábszínház is.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kovács Gábor lett Nagydobos polgármestere (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]