Nagydobos
| Nagydobos | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács Gábor [1] |
| Irányítószám | 4823 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2168 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 80,51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagydobos
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nagydobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 48,05235°, k. h. 22,30755° | |
Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Nyírség keleti csücskében a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el a település. Határában szelíd dombok és sík területek váltják egymást. Nagydobos Nyíregyházától 60, Vásárosnaménytól 8, Mátészalkától 16 km-re fekvő község.
Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
A megye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.
A Nyírség keleti peremén még a honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepű-őrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik. Valószínű, hogy első lakói a közeli gyepű védelmével megbízott népek voltak, akik dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.
A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.
A XIII. század. végén a Hont-Pázmány nemzetség régi birtokai között találjuk.
1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elveszi és a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozza más birtokokkal együtt.
1296-ban a falunak már temploma van, melyet Szent Márton tiszteletére építettek, mely a mai falun kivülre esett, azonban azt a mult sz-ban rossz állapota miatt lebontották.
1294-1308 között a Hont-Pázmány és az Aba nemzetségbeliek között osztozkodás folyik az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnik fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét KOKAD várát is ekkor említik. (castrum KOKOTH) (Szab.Szatm.74-5)
A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tűnnek fel, egy birtokvita miatt 1404-ben kap rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult.
1421-ben már vásárjogot is kapott.
1945-ig fő birtokosának a Perényi család tekinthető, de mellettük a 18. század-tól a gróf Károlyiak, és Dessewffyek, a XIX. század derekáig a báró Perényi és Dessewffy családokon kívül a Péchy, Bogcha és Lónyai, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. Luby, Péchy és Dienes családok.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 84,5%-a magyar, 15,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Perényi-kastély – 1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyújtott alaprajzú kastély.
- A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült késő romantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
- A község főutcáján álló református templomát 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
- A közelében álló görög katolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
- Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű Nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
- 1998 óta minden év szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtök Fesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található "legnagyobb tök" címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja például a 116 kg-ot is elérte.
A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből. Dísztárgyak garmadája, játékok, stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is ( pl.tökös lapcsányka, tökös-mákos rétes, tökbólé, stb) .A fesztiválon van tökszoborkiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás, a gyermekeknek tökbábszínház is.
Galéria [szerkesztés]
-
Kenyértök
-
A Tökszobrász verseny egyik darabja
-
2009, Nagydobos
-
Piramis tökből
-
Játszóház a gyermekeknek
-
A nagydobosi iskolások művei
-
Nagydobos, 2009
-
A fesztivál egy részlete
-
Tökből készült befőttek, savanyúságok, lekvárok
-
Mesejelenetek figurái tökből
Itt születtek [szerkesztés]
- Sereghy András ( Nagydobos, 1893. december 14-Ungvár, 1950. június 16) - görög katolikus parochus.
- Fodor György (Nagydobos, 1836 - Szatmárnémeti, ? ) - levéltáros
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kovács Gábor lett Nagydobos polgármestere (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
