Perényi család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Perényi család ősei a XIII. században emelkedtek egy Hernád-völgyi német hospesfalu - az Abaúj megyei Perény - lakói közül a köznemesek sorába. A magyar történelem évszázadai alatt számos fontos tisztséget töltöttek be.

Első említett ősük, Dobos Orbán (comes Urbanus de Dobos) III. Andrástól kapta birtokul a névadó helységet, 1292 táján.

Tartalomjegyzék

A család első tagjai [szerkesztés]

A család korai tagjainak rokoni kapcsolatai, nem teljesen tisztázottak, ezért csak ott említjük a családi viszonyokat, ahol az biztosnak látszik.

A források Dobos Orbán három fiáról tesznek említést; Miklós, János és István.

  • Ezek közül Miklós Drugeth Fülöp és Vilmos nádor udvarbirája, Abaujvár várnagya.[1] Sáros vármegye és 1345-ben Szepes vármegye főispánja, 1321-ben megszerzi az Abaúj megyei Szentkereszt helységet, 1333-ban pedig a szent Ágoston rendbeli szerzeteseknek Harapkón zárdát alapított a Szentlélek tiszteletére. A szerzetesek 1351-ben elvesztették a birtokot, mint nem Perényi jogához tartozót, ekkor - nádori utasításra - adományozta a szerzeteseknek Mochnya (Monyhád) falut.[2]
  • Jánost 1316-ban főpohárnokként említik

III. Perényi János a Csák Máté ellen vívott harcban esett el.

III. Miklós (Dobos Orbán dédunokája, Péter fia, az nagyapa bizonytalan) főlovászmester, 1380-ban zemplén megyei főispán, 1388-ban főpohárnok, 1390-91-ben pedig szörényi bán. Rácországban (Szerbia), branicsevói kerületben,[3] 1390-ben Vitinicze alatt jelentékeny diadalt aratott a törökökön, jutalmul Zsigmond király neki adományozta vámjával együtt Sárospatakot és a pataki várat.[4] A győzelem nagy lehetett, mert a vezérek az elfoglalt török zászlókat a királyi udvarba küldték diadaluk jeléül, de hatása rövid ideig tartott, és 1390 végén újabb sereg indult Szerbiába a törökök megfékezésére.[5] Három fiár említik: Miklós, László, Jakab. Amikor fia, a “Pataki”-nak is nevezett Perényi Miklós lovászmester 1428-ban elhunyt, az uradalom visszakerült a koronához, mert nem volt örököse[6]

Nádori ág [szerkesztés]

II. Perényi Imre
Dobos Orbán dédunokája, Perényi Péter fia. Nagyapjának nevezik Jánost, aki 1316-ban főpohárnokmester,[7] Puky Andor 1910-es írásában, külön felhívja a figyelmet Nagy Iván téves genalógiájára[8] és a következő leszármazást közli: Apja Péter, nagyapja István, dédapja Orbán. Imre Zsigmond király - prágai egyetemen tanult[9] - legfontosabb diplomatája. 1397-ben főpohárnok, 1412-ben titkos kancellár s a sárkányrend tagja. 1410-ben megkapta a Sáros megyei Ujvárt, úgy, hogy a szebenieknek a fekete-erdőbeli részt köteles volt kimutatni. 1412-ben aláirta a 13 szepesi város záloglevelét. Perényi Imre vezette Kis-Ázsiába azt a diplomáciai küldetést, amivel Zsigmond egy keleti török elleni összefogást akart elérni.[10] 1414-ben elkísérte Zsigmondot a konstanzi zsinatra. 1403-ban kapta szolgálataiért cserébe a nyárádi, az ormosi, a kelecsény, tövesesi és balázsházai birtokokat. 1408-ban Kurityán határában (Újház), Szent János tiszteletére pálos kolostort alapított, mely családja temetkezési helyéül is szolgált[11] - a templom sekrestyéjében találták meg vörösmárványből készült, címeres sírkövét. Fiai:

    • III. István
      Zsigmond király főasztalnokmestere volt 1431 és 1436 között. Végső nyugalomra a rudabányai református templomba helyezték.[12][13]
    • III. Perényi János
      (meghalt 1458) 1438–1443 és 1445–1458 között tárnokmester, Tőketerebesen temették el.[14] 1438-ban zempléni ispán. A Zsigmondot, majd Albertet támogató főúr, aki 1439-ben Szécsi Dénessel és Rozgonyi Simonnal béketárgyalásokat folytatott Lublón a lengyelekkel, Albert halála után I. Ulászló megválasztása mellett foglalt állást, s tagja volt az Ulászlót a magyar trónra meghívó küldöttségnek is.[15] Később a husziták ellen harcolva Hunyadihoz közeledett, tárnokmester maradt annak kormányzósága alatt és Mátyás trónralépte után is. 1456-ban felső- magyarországi kapitány volt.[16]
      Feleségétől Kórógyi Katalintól három fia született: Pétert, Istvánt és Miklós. Az 1460-as évektől kezdve Perényi Miklós viszonya megromlott Mátyás királlyal. 1480-as évekig odáig fajult, hogy 1483-ban Mátyás hadvezére, Lábatlani András sorra vette be Miklós és - a korábban lojálisnak mutatkozó, de ekkor már fegyveresen ellenálló - István (Péter ekkor már nem élt) várait. A várak közül a legfontosabbak voltak: Tőketerebes és Fűzér. István 1472–1478 között tárnokmester volt. A várak egy részét később Imre szerezte vissza.

III. Perényi Imre
(? - 1519. február 5.) Perényi István fia (valószínűbb, hogy Perényi János tárnokmester[17][18][19] István nevű fiának fia, mint, hogy János testvérének - aki szintén István - a fia), édesanyja Ujlaky Orsolya volt. Abaúj vármegye első örökletes főispánja, az 1504-i országgyűlésen nádor lett. Tevékenyen részt vett a Habsburg–Jagelló házassági szerződés létrejöttében. Szolgálatai fejében "német-római szent birodalmi herceg"-i címet nyert el. Miksa császár Siklósi névvel emelte rangját, de sem ő sem utódai nem használták a címet. Első felesége a Báthory családból való volt. Később feleségül vette nádor-elődjének, Geréb Péternek özvegyét, Kanizsai Dorottyát. Fiai:

Perényi Simon ága [szerkesztés]

Tőle a mai napig megszakítás nélkül levezethető a család fája. Simon Dobos Orbán János fiától származó unokája volt. A báró perényi család ősapja. 1374-ben testvére Imre ölte meg. A források Péter nevű fiáról és Veronika nevű lányáról (szomszédvári Tóth Miklós felesége) tesznek említést.

Perényi Péter (?-1423/24) 1415-1423 között országbíró, 1397-ben macsói bán, mint ilyen kapta Szikszót és Alsóvadászt Abaúj vármegyében. 1402–1414-ben Ugocsa, 1404-ben a székelyek, 1408-ban Marmaros, 1411–1414-ben Zemplén, 1414-ben Abaúj és Ung vármegyék főispánjaként említik. 1408-ban a Sárkányrend tagja lett, és 1411-ben Sztropkó várát és egyéb Abaúj megyei jószágokat a lázadó Debrő István leverésében szerzett érdemei miatt Zsigmond királytól kapta adományba. 1415-ben országbiró lett. Három fia született: Miklós, Simon és János.

  • Perényi Miklós 1420-28 főlovászmester volt. 1444-ben Várnánál esett el, csak törvénytelen gyermekei voltak.
  • Perényi János, főispán,
    • Perényi János, 1457-ben Ugocsa vármegy főispánja, 1491-ben főajtónállómester. Neje a Modrár családból származott.
      • Perényi Gábor (?- 1526. augusztus 29.), Ugocsa (1512) és Máramaros vármegye főispánja. 1504-ben főkamarásmester, a mohácsi csata egyik áldozata. Nejétől Frangepan Katalintól született János nevű fia. Gábor halála után neje fiával, Perényi Jánossal a Nyalábvárban élt. Itt fordította magyarra Komjáthy Benedek, Perényi János nevelője, szent Pál apostol leveleit.[20]
        • Perényi János, 1527-ben apját követte Ugocsa és Máramaros vármegye főispánji tisztségében. 1552-ben özvegye kormányozta Ugocsa vármegyét. Feleségétől született fiai: Péter, Gábor, János, István.
          • Perényi István, aki 1571–1574 között Ugocsa vármegye főispánja volt. Nejétől Dobó Annától egy lánya született, Zsófia, aki háromszor ment férjhez (1. ormodi Székely Györgyné, 2. Forgách Jánosné, 3. Kollonich Szigfridné 1601-ben).
      • Mihály
      • Jób
      • István, főlovászmester (1514), főpohárnok mester (1525). Neje Frangepán Iskóta, Frangepán Kristóf nővére volt.

Perényi István és Frangepán Iskóta leszármazottai [szerkesztés]

  • Mihály
    I. Ferdinand híve, főpohárnok mester, Zemplén vármegye főispánja volt 1551-től 1557-ig, amikor Munkács alatt hadakozott és a várból kilőtt golyó ölte meg. Felesége, kivel öt évig élhetett csak, Székely Katalin volt, akitől két leánya született: Borbála, Czobor Imréné, és Erzse († 1575/76.) Forgách Imréné maradtak.
  • Ferenc (meghalt 1562)
    főtárnokmester, Izabella királyné kedvelt tanácsosa. Mikor Ferdinánd csapatai bevették és lerombolták nagyidai várát át, a báró kénytelen volt Lengyelországba menekülni, ahonnan azonban rövidesen erős had élén tért vissza. 1557-ben a császári csapatok ostrom alá vették és elfoglalták a nagyszőlősi várat, Perényi Ferencet és családját elfogták, javait elkobozták.[21][22] Élete során háromszor volt nős (Serédy Anasztáz, Margit Warkoch von Nopsitz, Bebek Kata), gyermekei:
    • János, ugocsai főispán 1587-ben, az 1576. évi országgyülés által a nyolcados törvényszék közbirája. Nejétől Mérey Katalintól született gyermekei: Margit (Pethe Lászlóné) és István, kinek Thurzó Zsuzsannától született fiában, Mihályban János ága kihalt.
    • Margit, aki először losonci Bánffy Bálint, majd Forgách Gergely felesége lett.
    • György (1542-1596), 1575-ben és 1589-ben Abaúj vármegye főispánja. Neje Thurzó Anna volt, (második férje: ráthóti Gyulaffy Istvánhoz), házasságukból három fia maradt:
      • Ferenc, 1622-ben országos főkapitány volt. Feleségétől Kelecsényi Katalintól gyermekei nem maradtak
      • György lásd lentebb.
      • Gábor, 1608-ban, 1613-ban és 1636-ban is Ugocsa vármegye főispánja. Neje Salgay Katalin volt, kivel Szatmár megyében nyert birtokot.[23] Gyermeke nem maradt.
    • Ferenc,
    • Mihály

Bárói ág [szerkesztés]

Perényi György, Abaúj és Zemplén vármegyék főispánja, a bárói cím elnyerője (1590. körül bárói rangra emeltetett);[24] fiai már mind élnek a cím használatával. Kétszer nősült, első neje bribéri Melith Zsuzsa, a második Bornemisza Kata (özvegy Kállay Jánosné) volt. Két házasságából 7 gyermeke született (római számokkal). 4 fia négy különböző ágat alapított, melyek közül csak egy (Imréé) maradt fenn napjainkig.

  • I. György, 2 felesége volt (Pálffy Magdolna, Závody Judit), gyermeke nem maradt.
  • II. Zsigmond fiai: Ádám, Zsigmond és István, abaúji főispán volt
    • Ádám, két felesége: gersei Pethő Éva, Barkóczy Erzsébet
      • Ádám, felesége Fráter Erzsébet, kitől 2 lánya (Judit és Rozália, Reviczky Jánosné) és három fia született: Mihály, József (neje Muraközy Julianna, egy fiuk, József volt) és Pál (neje: Bornemissza Katalin, egy lányuk Klára - Okolicsányi Antalné volt). Az ág tovább nem vezethető
      • Borbála, Sztáray Ferenc neje (*1672 +1703)
      • Farkas, három felesége: Hidy Klára, Balassa Lujza, Horváth Krisztina, kiktől a következő gyermekek születtek:
        • Sándor, feleségétől, szalai Barkóczy Constancia bárónőtől két lánya született: Borbála (perlaki Somogyi János neje) és Anna (ugyannak a Somogyi Jánosnak a neje)
        • Katalin, Szlávy Pál neje
        • Cecília, Ferdényiné
        • Franciska, Beöthy Mihály neje
    • Zsigmond, akinek György nevű fiától egy Ferenc és egy György nevű unokája származott, de tovább ez az ág nem vezethető.
    • István, Abaúji főispán, felségei: Kozák Krisztina, Dessewffy Mária.Gyermekei: János, András (nejei: Horváth Mária és Dessewffy Klára - kiktől Pulcheria, András és István (aki vak volt) nevű gyermeke volt) és Zsigmond (feleségei: Fráter Ilona, Dobos Erzsébet, Széchényi Mária - kiktől Gábor és György nevű gyermekei voltak, Györgynek Raussin Máriától született fiaiban (Ferenc, György) halt ki ez az ág.)
  • III. Ferenc Feleségei Bosnyák Katalin, Wesselényi Ilona gyermekei:
    • Ágnes, Esterházy Miklós neje
    • Judit, apáca
    • György
    • Zsigmond
    • Borbála, Borsiczky János, később Csorgály György felesége
    • Erzsébet, Dávid Sándor neje
    • Zsófia, Fáncsy János, Pongrácz András felesége
    • Ferenc, Kornis Krisztina Róza férje. Gyermekeik:
      • Miklós
        kuruc brigadéros. 1699-től Abaúj vármegye főispánja. 1703 végén csatlakozott a kurucokhoz. Rákóczi kinevezte ezeres-kapitánnyá, majd brigadérossá.[25] 1709. április 22-én Eger várának parancsnoka, 1710. november 30-án, egy hét ostrom után feladta a várat feladta a császáriakat vezető, Pálffy tábornagynak.[26] 1711. májusában a szatmári béke megkötésekor Lengyelországból tért haza.[16] Három feleségétől (Hidy Borbála, Putnoki Magdolna, Zay Katalin) a következő gyermekei születtek
        • László, felesége Andrássy Klára, gyermekeik:
          • József Viczay Jozefától született János nevű fiában az ág kihalt
          • Anna, apáca volt Pozsonyban
          • Teréz, apáca volt Nagyszombaton
          • Erzsébet
          • Borbála, Batthyány Fülöp neje
          • Ignác, felesége Berényi Klára volt, tőle született gyermekei:
            • Imre, császári és királyi kamarás
            • Eleonóra
            • Károly (Nagyszombat, 1762. november 1. - Pest, 1819. március 15.)
              1780-ban a bécsi Pazmaneumban tanult; 1785-ben fejezte be hittudományi tanulmányait a pozsonyi papnevelő intézetben. Miután pappá szentelték, Batthyány József primás maga mellé vette udvari káplánnak; innen azonban hamar elkerült és a generalis papnevelő tanulmányi felügyelője lett. 1788. május 1-jén elnyerte a gútai plébániát és 1790. november 12-én esztergomi kanonoki kinevezést kapott. A káptalanban 1807. március 1-jén nógrádi főesperéssé, 1811. március 9-én szentgyörgymezei préposttá, 1818. augusztus 4-én pedig őrkanonokká lépett elő. 1808-tól mint tiberiási püspök működött az egyházmegyében. Még előbb pedig a bosoni püspöki címet viselte. Tagja volt a hétszemélyes táblának is.
              Munkája: Panegyricus divo Francisco Xaverico dictus. Dum inclita facultas philosophica in … universitate Tyrnaviensi annuum eidem tutelari suo honorem persolveret. Tyrnaviae, 1776.[27]
        • Antal, három felesége volt (Keresztes Teréz, Pethő Polyxena, Luzénszky Judit), gyermekei nem maradtak
        • Bobála, Kállay János felesége
        • Mária, Kállay Ferenc neje
      • Mária, Balassa Gábor neje
      • Gábor, feleségétől Pogány Katától két gyermeke született:
        • Ágnes, Luzenszky Sándor felsége
        • Zsigmond, akit 1748-ban említenek, felesége, Domahidi Borbála volt, tőle három lánya született:
          • Katalin, Perényi Elek felesége, lásd lentebb
          • Veronika, sztojka Pál felesége
          • Rozina
  • IV. Imre
  • V. Erzsébet Bánffy Zsigmond neje
  • VI. Gábor, Abaúj vármegye örökös és Ugocsa vámegye főispánja volt. Három feleségeétől (Zólyomi Krisztina, Kornis Anna, Zeniczky Éva)
    • Imre, 1715–1735 között Ugocsa, Abaúj vármegye főispánja. Két gyermeke volt: Krisztina (Haller Pálné) és Gábor, akinek Zenney Borbálától született gyermekeiben (Julianna, Rozália - Toroczkay Jánosné, Borbála és Imre (Esterházy Borbála)) ez az ág is kihalt.
    • Anna, Mikola László neje
  • VII. Mária Csáky István felesége

Perényi Imre [szerkesztés]

A bárói címet nyerő Perényi György fia. Feleségétől, Forgách Katalintól két fia vitte tovább a Perényi nevet.

  • Pál, abaúji és ugocsai (1691) főispán. Felesége Károlyi Zsuzsanna
    • Mihály, ezredes
    • Pál, Ugocsai főispán, feleségétől született gyermekeiben (Klára, Kata, Ferenc) ága kihalt.
    • Klára
    • Éva
  • János, ugocsai főispán.
    • Erzsébet
    • Krisztina
    • Katalin
    • Imre, az eperjesi kerületi tábla elnöke volt, feleségétől, Keresztes Klárától született gyermekei:
      • Károly (1740–1781) Ugocsa vármegye főispánja. (István, József, Klára, Mária, Ignác)
      • Elek, felesége Perényi Katalin volt, akitől a következő gyermekei születtek:
        • Brigitta
        • Krisztina
        • Imre (1746–1823)
          Esztergomi nagyprépost, batizi címzetes püspök, a bécsi Pázmáneum igazgatója. 1776-tól esztergomi kanonok, 1777-ben lett a Pázmáneum prefektusa. 1823. január 26-án halt meg 76 éves korában.[28]
        • Perényi István, Ung vármegye főispánja, neje báró Horváth Éva.
          • Perényi Zsigmond (1783–1849), Ugocsa vármegye főispánja, országbíró, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a szabadságharc vértanúja. Neje Kovachich Leopoldina (1816-1875)
            • Zsigmond (1842/43/45 - Nagyszőllős, 1915. dec. 19[29]), 20-as éveinek elején megválasztják a nagyszőlősi kerület országgyűlési képviselőjévé, emiatt az ügyvédi vizsgát csak 1863-ban tudta letenni. 1875-ben a szabadelvű párt tagja lett. 1882-ben megválasztják Bereg és Ugocsa megyék főispánjának, mely tisztséget 1889-ig viselte. Felesége Perényi Petronella volt, gyermekeik:[30]
        • Perényi János, neje Sztojka Mária, kitől öt gyermeke született
          • Menyhért
          • Gábor (1793 - 1860. május 28.)[31], Nyaláb és Kankóvár örökös ura, Bereg és Ugocsa megyék helyettes főispánja, az Ugocsai Gazdasági Egyesület elnöke. Feleségétől kis-szántói Lányi Gizellától (1816-1896)[32] született egyetlen lányuk, Petronella (1844-1914)[33] Perényi Zsigmond neje lett.
          • Lajos
          • Bertalan
          • Mária

További híres családtagok [szerkesztés]

Kastélyaik [szerkesztés]

Források, jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Fejér György, Codex diplomaticus, In TÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ÉS KASSA MÚLTJÁBÓL
  2. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKHHHH/17HARAPK.HTML
  3. ↑ http://www.mbk.org/Article341.html
  4. ↑ http://jupiter.elte.hu/sarospatak/sarospataktortenet.htm
  5. ↑ E harmadik szerb hadjárat emlékét csak a perhalasztási rendeletek őrizték meg, melyek a táborba szálló nemesek részére adattak ki. Fejér. X/I. 663. Gr. Sztáray cs. oklt. I. 500, s több kiadatlan oklevél a Kállay cs. ltban. Hogy a királyi sereg ez alkalommal is Szerbiába ment, azt Zsigmondnak Zeretvai Péter részére 1390 szeptember 23-án kelt perhalasztó rendeletéből tudjuk meg. M. Nemz. Múzeum levéltára [1]
  6. ↑ 1390: F. X/1. 610., megismételve 1392: Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. II–IV. Bp. 1882–1884. III. 219. Halála 1428: Dl. 11 999. Patak Miklós magtalan halála miatt szállt a koronára, 1429: Dl. 12 092, és tényleg királyi kézen volt: Dl. 12 052.
  7. ↑ Nagy Iván
  8. ↑ Perényiek ezen úgynevezett nádori ágának leszármazását mégis közlöm, mert egy századig Felső-Vadász urai voltak és több tévedést helyreigazit, melyet Nagy Iván s itt-ott mások is közöltek, részben tévesen., In Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából
  9. ↑ http://209.85.129.132/search?q=cache:SpY3Twh8pFMJ:www.ffg.sulinet.hu/Tagozatok/Tortenelem/A%2520s%C3%A1rk%C3%A1ny%2520ereje.doc+per%C3%A9nyi+imre+kancell%C3%A1r&hl=hu&ct=clnk&cd=8&gl=hu
  10. ↑ Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437. Bp. 1984, 81.
  11. ↑ http://www.kurityan.eoldal.hu/cikkek/kurityan-tortenete/a-kozseg-tortenete
  12. ↑ http://www.rudabanya.hu/index.php?mit=reformatus
  13. ↑ Perényi István főétekhordó mester 1437-es rudabányai sírköve http://www.hung-art.hu/vezetes/11_16sz3.html
  14. ↑ a sírkő http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/zmisc/faragvan/15_sz/sirko1/perenyi.html
  15. ↑ 1440. januárjában Jagelló Ulászlónak felajánlotta a magyar koronát http://jupiter.elte.hu/sztropko/sztropkotortenet.htm
  16. ^ a b Magyar életrajzi lexikon
  17. ↑ A Mátyás-korban Perényi János tárnokmester fiai: István, Miklós és Péter osztatlanul birtokolták javaikat, köztük Füzért is… István fia, Imre még Mátyás életében kegyelmet nyert, mert 1489-ben Füzér és a család akkori rezidenciája, Terebes már ismét az ő birtokában volt. sárkhttp://varwebaruhaz.blogter.hu/267395/fuzeri_var_tortenete_ii__magyar_varak_a_weben_
  18. ↑ http://www.parragh.n1.hu/keret.cgi?/eucsafa/genealogy.euweb.cz/hung/petho.html
  19. ↑ Puky Endre genealógiája is ezt támasztja alá
  20. ↑ http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/075/pc007589.html
  21. ↑ http://www.karpataljaturizmus.net/latnivalo44.html
  22. ↑ Perényi Ferenc I. Ferdinánd bécsi fogságában párversekbe szedte a Biblia párhuzamos helyeit, és Augustin Hirschvogellel illusztrációkat készíttetett hozzájuk (1545-1547) http://www.mng.hu/kiallitasok/idoszaki/reneszansz_kodex
  23. ↑ Talán ezen Gábor az, ki 1651-ben anyját katolikus szertartásokkal temettete el a nagyszőlősi templomba, ugyanoda, ahova 1652-ben egy fiát, valamint, aki TúrTerebesre egy leánykáját temettette. Lásd Paúr Istvánnal az 1655. évi országgyülés naplóját kéziratban. (Nagyiván)
  24. ↑ Kempelen
  25. ↑ http://www.bjkmf.hu/bszemle2003/egyeb120401.html
  26. ↑ http://www.mult-kor.hu/kereses.php?target=event_today&event_today%5Bmonth%5D=11&event_today%5Bday%5D=30&limit=100
  27. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  Online hozzáférés
  28. ↑ ld. KOLLÁNYI FERENC: Esztergomi kanonokok, 1100–1900. Esztergom, 1900. (továbbiakban: KOLLÁNYI, 1900.) 388. p [2]
  29. ↑ Gyászjelentése szerint halálakor 73 éves volt
  30. ↑ MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACh, 1892-1897 http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al892_97/291.htm
  31. ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00030/00328/pdf/VU-1860_07_24_06_10.pdf
  32. ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00030/02198/pdf/02198.pdf
  33. ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00030/03144/pdf/VU_EPA00030_1914_08.pdf
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perényi_család&oldid=13372904”