Királyházai Nyalábvár
| Nyalábvár | |
 |
|
| Ország |  Ukrajna |
| Mai település | Királyháza (Королево) |
|
|
|
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 1672 (I. Lipót parancsára a várat lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Nyalábvár
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 09′ 31″, k. h. 23° 05′ 55″ | |
Királyháza 10 km-re terül el Nagyszőlőstől, a Tisza mellett.
A királyházai Nyalábvár Kárpátalja egyik legrégibb várai közé tartozik. A XIII. század végén épült és már akkor Nyalábvárnak említik a korabeli okmányok. Királyházáról az első említés egy 1262-ből származó okmányban található, amelyben Kyralhaza néven említtetik, amely a magyar király méltóságnevének és a birtokosi személyraggal ellátott ház, "épület" főnévnek az összetétele. Azzal a királyi házzal kapcsolatos, amely a település mellett emelkedő dombon állt és már a XIII. században az Ugocsa vármegye területén kialakult királyi erdőuralom központja volt.
Története [szerkesztés]
Az 1272-1325 között épült vár a Tisza völgyét ellenőrizte. Nyalábvár néven 1315-től szerepel a levéltári okmányokban.
1378-ban a vár és a környékbeli birtokok a Drágfy-család tulajdonába jutottak, amely annyira gazdag volt, hogy még magának Zsigmond királynak is kölcsönt nyújthatott. 1405-ben Zsigmond király a várat és a környékbeli falvakat a Perényi nemzetségnek adományozta. Királyháza jobbágyai 1514-ben tevékeny részt vettek Dózsa György lázadásában és parasztháborújában, ostrom alá vették a Nyalábvárat, de elfoglalni nem tudták.
Az 1530-as évek elején Perényiné Frangepán Katalin fia nevelőjének meghívta a Nyalábvárba Komjáthy Benedek pozsonyi kanonokot, aki itt fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit, melyeket 1533-ban egy krakkói nyomda adott ki. Ez volt az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű szövege Pál apostol leveleinek. Később a Nyalábvár falai között alkotott Ilosvai Selymes Péter lantos, énekszerző, aki az énekes epika szinte minden változatát művelte.
1661-ben tatárok dúlták fel Királyházát, a várat elfoglalni azonban nem tudták. Bosszúból egy hónapon át fosztogatták a települést, majd Erdély felé vonultak vissza, rengeteg rabot hajtva maguk előtt.
Az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti versengés idején a Nyalábvár Szapolyai János birtokába jutott, de halála után a császáriak elfoglalták azt özvegyétől, Izabellától. Báthori István visszafoglalta a várat, később az a Bethlen, majd a Rákóczi-család birtokába jutott. A Zrínyi-Frangepán és Nádasdy-féle összeesküvés leleplezése után I. Lipót császár parancsára a várat 1672-ben lerombolták. Többé nem épült fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
