Viczay Jób

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Loósi és hédervári báró, majd gróf Viczay Jób Keresztély (Hédervár, 1701. március 15. – Hédervár, 1734. december 30.) magyar főúr, Viczay Ádám báró (1657-1708) és Perényi Erzsébet bárónő (1664-1722) fia, Héderváry Katalin unokája.

Élete[szerkesztés]

Szülei legkisebb fiaként született Héderváron. Hatéves korában apja meghalt. József testvére még apjuk életében, Antal bátyja pedig 1708 után elhunyt, és így mint egyedüli örökös, megörökölte a nagylózsi és hédervári uradalmakat. 1714-1720 közt Bécsben Eleonóra özvegy császár és királyné udvarában nevelkedett. 1722-ben elhunyt az édesanyja.

1723. május 14-én grófi címet nyert III.Károly királytól.

1734. december 30-án elhunyt vízkórban.

Családja[szerkesztés]

Felesége: báró Ebergényi Eszter

Felesége báró Ebergényi Eszter, akinek a szülei báró ebergényi és telekesi Ebergényi László (16601724), császári tábornagy, földbirtokos, és gróf Széchényi Julianna (16791716) voltak. Viczay Jób gróf és báró Ebergényi Eszter frigyéből született:

  • Anna Mária (1724-1796) gróf Széchenyi Ignác felesége.
  • Borbála (1726-1731)
  • Mihály Ferenc (1727-1781) örököse, trakostyáni gróf Draskovich Terézia férje.
  • László József (1729 február-1729 szeptember)
  • Jozefa Nepomuk Johanna Mónika (1732 december 23.-1792 december 1.) báró Perényi József (1731-1786) felesége.
  • Eszter (1734 július 16.-1794 október 30.) szlavniczai és bajnai gróf Sándor Antal (1734-1788) felesége. 1773-ban örökölte a rárói uradalmat, és férjével a rárói kastélyban éltek.

Források[szerkesztés]