Sándor család
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A szlavniczai és bajnai gróf és nemes Sándor család egy régi, grófi ágon már kihalt magyar nemesi család.
Története [szerkesztés]
A Sándor család eredete minden bizonnyal Trencsén vármegyével hozható összefüggésbe. E vármegyében fekvő birtokukra, Szlavniczára 1456-ban nyertek királyi adománylevelet. A család 1706. július 25-én, Sándor Gáspár személyében nyert bárói rangot, de ez az ág kevéssel Gáspár után kihalt. A család másik ágából Menyhért a XVIII. század első felében kapott báróságot, unokája, Antal, pedig 1787. augusztus 27-én grófi rangra emelkedett. Sándor Móric, a család utolsó férfi tagja Metternich herceg leányát vette nőül. Lányuk, Sándor Paulina unokabátyjához ment feleségül, és így a vagyon a Metternich családra szállt.
Nevezetesebb tagjai [szerkesztés]
- Sándor Antal
- Sándor Gáspár (?-1723?)
- Sándor István (1756-1815)
- Sándor Menyhért
- Sándor Mihály
- Sándor Móric (1805-1878)
Híresebb birtokaik [szerkesztés]
- Bajna
- Bia
- Bicske
- Buda (I. kerület, Sándor-palota)
- Esztergom (Sándor-palota)
- Gyarmat
- Nyitra
- Ráró
- Szlavnica
