Kemény János erdélyi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemény János
Johann Kemény - Fürst von Siebenbürgen.jpg
Kemény János

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1661. január 1. – 1662. január 23.
Elődje Barcsay Ákos
Utódja I. Apafi Mihály
Életrajzi adatok
Teljes neve Gyerőmonostori Kemény János
Született 1607. december 14.
Magyarbükkös
Elhunyt 1662. január 23. (54 évesen)
Nagyszőlős
Házastársa Kállay Zsuzsanna (1632), Lónyay Anna (1659)
Gyermekei Kemény Ferenc
Kemény Simon (16331675)
Édesapja Kemény Boldizsár (?1630)
Édesanyja Tornyi Zsófia

Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14.Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.

Katonai és politikai pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kemény János öt fejedelmet szolgált, közülük a legfontosabbak:

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november végén, Örményesnél – a későbbi Marosörményesnél – Kemény serege csatát nyert, Barcsay Gáspárt megölték. Kemény Jánost 1661. január 1-jén választották fejedelemmé. Kemény később elfogatta Barcsay Ákost, és emberei 1661. július elején Kozmatelkén meggyilkolták a volt fejedelmet.

A törökök azonban már korábban, Barcsay elfogása előtt, végleg elfordultak az általuk erélytelennek tartott Barcsaytól, ezt Kemény is tudta, ugyanis 1661. márciusában maga mondta azt, hogy „Barcsaynak töröknél igen be van téve a kapuja”.[1] A volt fejedelem egyik testvérét, Barcsay Andrást 1661. május 16-án Kemény János felakasztatta, annak ellenére, hogy korábban Fogaras várát, Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvételét követően, átadta Keménynek. Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657-ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia.

Kemény János tallérja (1661)

Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült.

Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserbenhagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra). A fennmaradt hagyományok szerint a szásznádasi temetőben temették el.

Kemény János portréja a Vasárnapi Ujság 1857. évi 40. számában

Barcsay Ákos és András megölését a kortársak mélyen elítélték. Ezért, amikor Kemény János elesett, így írtak haláláról: „Barcsay uram bús haláláért áldozat kellett, Isten keze volt rajta”; és: „Visszaadá Isten igaz kölcsönnel a jámbor, kegyes Barcsay Ákos ártatlan halálát.”[2]

Önéletírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1657–59 között, tatár fogsága idején írta meg önéletírását, amely a korszak fontos történeti forrása, és irodalmi szempontból is értékes mű.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A magyar nemzet története (I-X. kötet). Főszerkesztő: Szilágyi Sándor; Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1894-1898; Elektronikus kiadás; VII. kötet, I. könyv, VII. fejezet: Barcsay és Kemény János. Apafy Mihály trónrajutása.
  2. ld. Szilágyi Sándor, id. mű

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János erdélyi fejedelem témájú médiaállományokat.
  • Bethlen János: Erdély története, 1629-1673. Budapest, 1993.
  • Erdélyi Alajos: Barcsay Ákos fejedelemsége. Századok, 1906.
  • Georg Krauss: Erdélyi krónika, 1608-1665. Budapest, 1994.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Barcsay Ákos
Erdély fejedelme
16611662
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
I. Apafi Mihály