Báthory Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthory Zsigmond
Zsgmondbáthory.jpg
Báthory Zsigmond

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1588. december 8.1594. július vége
1594. augusztus 8.1598. március 23.
1598. augusztus 22.1599. március 21.
1601. április 3.1602. június 29.
Elődje Báthory István
Báthory Boldizsár
Vitéz Mihály
Utódja Báthory Boldizsár
Báthory András
Vitéz Mihály
Székely Mózes
Életrajzi adatok
Teljes neve Somlyai Báthory Zsigmond
Született 1572. március 20.
Nagyvárad
Elhunyt 1613. március 27. (41 évesen)
Libochovice
Nyughelye Prága
Házastársa Mária Krisztierna (1595)
Édesapja Báthory Kristóf vajda
Édesanyja Bocskai Erzsébet
Báthory Zsigmond Erdély fejedelme
Báthori Zsigmond felesége, Mária Krisztierna
Báthory Zsigmond Erdély fejedelme

Somlyai Báthory Zsigmond (Nagyvárad, 1572. március 20.Libochovice, Csehország, 1613. március 27.) erdélyi fejedelem, Báthory István lengyel király unokaöccse.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1572-ben Nagyváradon született Báthory Kristóf, akkor váradi kapitány és Bocskai Erzsébet fiaként. Három fivére és egy leánytestvére volt, a felnőttkort azonban csak Griseldis érte el, akit később Zamoyski János, Lengyelország főkancellárja vett feleségül. Apja még halála előtt, 1581 májusában a kolozsvári országgyűléssel erdélyi vajdává választatta a kilencéves Zsigmondot, melyet Báthory István is jóváhagyott. Apja halála után nagybátyja gyámokat rendelt ki melléje, akik 1588 végéig – Zsigmond nagykorúvá nyilvánításáig – helyette kormányozták Erdélyt. 1588-ban az ifjú fejedelem végre saját kezébe vehette a kormányzást, egy engedményt azonban tennie kellett: ki kellett űznie Erdélyből a jezsuitákat, akik az ellenreformáció derékhadának számítottak, s emellett jelentős politikai befolyással is rendelkeztek. Az országgyűlés annyi engedményt adott az ifjú fejedelemnek, hogy közvetlen környezetében megmaradhattak. Zsigmond engedett, hiszen a hatalom kézzelfoghatósága és a teli kincstár (200 000 magyar forint és számtalan arany- és ezüstedény) bőven kárpótolta őt.

Határ menti kisebb összecsapásokkal már 1591-ben elkezdődött a tizenöt éves háború, ám komolyabb harci cselekményre csak 1593-ban került sor, amikor III. Murád szultán, felrúgva a drinápolyi békét, hadat üzent a Habsburgoknak. A szultán felszólította Báthory Zsigmondot a török sereghez való csatlakozásra. Nagybátyja, Bocskai István váradi kapitány és Carillo Alfonz jezsuita tanácsára azonban a törökellenes ligához való csatlakozás mellett döntött. Az erdélyi országgyűlés többsége viszont attól tartott, hogy még a szövetséges keresztény sereg ideérkezése előtt a törökök feldúlják Erdélyt, így a fejedelem tervezetét nem fogadták el. Báthory Zsigmond emiatt 1594 nyarán lemondott a fejedelemségről unokatestvére, Báthory Boldizsár javára, aki a törökpártiakat képviselte. Közben Bocskai a háttérben a dolgok megfordításán kezdett el dolgozni. Miután felkereste a fejedelem bizalmi embereit, katonákat kérve a maga kezébe vette az ügyek irányítását. Előbb csak egy határozatot fogadtatott el a kolozsvári országgyűléssel a török szövetség felbontásáról, illetőleg a császár mellé állásról; ám miután a törökpártiak továbbra is ellene voltak, Zsigmond parancsára az ellenzéki főurakat a hivatalban lévő fejedelemmel, Báthory Boldizsárral együtt elfogták és kivégezték, míg másokat bebörtönöztek. [1]

1594 végén Carillo atya, majd Bocskai utazott el Prágába, s Rudolf császárral 1595. január 28-án a törökellenes szövetség megköttetett. A szerződés értelmében a császár elismerte: Erdély függetlenségét, amit Zsigmond és utódai birtokolnak; az erdélyiek által elfoglalt terület Erdély részévé válását, és vállalta, hogy Erdély török megszállása esetén Zsigmondot a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségekkel kárpótolja. Zsigmond birodalmi hercegi címet kapott, és a szerződés megpecsételéseként még ez év augusztus 6-án feleségül vette Habsburg Károly főherceg leányát, Mária Krisztierna főhercegnőt.

Báthory az erdélyi hadsereggel visszavette a töröktől Lippát és Jenőt, majd Mihály havasalföldi vajdával együttműködve október 28-án Gyurgyevónál megverte a nagyvezér seregét; viszont 1596. október 26-án Mezőkeresztesnél az egyesült erdélyi és császári hadak csatát vesztettek a török ellen. Miután látta, hogy a Porta bosszújától országát nem tudja megvédeni, 1597-ben átadta Erdélyt a császárnak, kárpótlásul Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségeket kapta, s elhagyta a fejedelemség területét, Prágába távozott. Erdélyben Mária Krisztierna, aki már korábban, 1596–1597 folyamán többször is betöltötte férje nevében a helytartói tisztséget, immáron Rudolf császár nevében vette át a kormányzást. Báthory azonban elhatározását megbánta, és 1598. augusztus 20-án katonai puccsal újra elfoglalta a trónt. 1599 márciusában ismét lemondott Lengyelországból hazahívott unokaöccse, Báthory András bíboros javára. Annak halála után, 1601. február 4-én megint fejedelemmé választatta magát. A császári csapatok rémuralmával torkig levő nemesség mellé állt, azonban augusztus 3-án Goroszlónál a Székely Mózes és Csáky István vezette erdélyi sereget Basta tábornagy és Mihály havasalföldi vajda egyesült serege legyőzte: kisebb csatározások után 1602 júliusában újra lemondott és végleg eltávozott Erdélyből, miután következetlen, kapkodó politikájával teljesen tönkretette a fejedelemséget. Távozása után az erdélyi magyarok Székely Mózest választották fejedelmükké.

Ettől kezdve Csehországban élt a császártól kapott évi 50 000 tallér jövedelemből, lakóhelyül a libochovici várat rendelték neki. 1605-ben fel akarták léptetni Bocskai ellenében, de nem vállalta. 1611-ben összeesküvés vádjával a prágai Hradzsinba zárták, ahonnan csak 14 hónap múlva szabadult.

1613. március 27-én hunyt el a Prága közelében fekvő Libochovicében.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1595-ben kötött házasságot Habsburg Mária Krisztierna osztrák főhercegnővel (1574–1621), de a házasságot sohasem hálták el, így végül azt VIII. Kelemen pápa 1599-ben felbontotta. Báthory Zsigmond homoszexualitása[2] volt az oka, hogy a dinasztikus házasság zátonyra futott, és botrányosra sikeredett. Mária Krisztierna pedig nem volt hajlandó új házasságot kötni, hanem 1607-ben kolostorba vonult. Más vélekedés szerint Báthory nem volt homoszexuális. Ifjúkorában elkapott egy nemibetegséget egy prostituálttól, akivel unokatestvére, Báthory Boldizsár révén ismerkedett meg. A betegség miatt impotens lett. Az eseményekért Boldizsárt okolta, akinek sohasem bocsátott meg.[3]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az ítélet nélkül kivégzett főnemesek, illetve nemesek Báthory Boldizsár , a fejedelem unokatestvére, Kovacsóczy Farkas kancellár, Kendy Sándor tanácsúr (Báthory Boldizsár és Kovacsóczy Farkas apósa), Kendy Ferenc (Kendy Sándor öccse), Kendy Gábor (az említett Kendyek unokatestvére), valamint Bornemissza János, Forró János, Iffjú János, Szentegyedy Literáti Gergely (egyes helyeken György) és branyicskai Szalánczy László voltak. A velük együtt elfogott Gerendi Jánosnak, Lónyai Albertnek, Szalánczi Györgynek és Szilvásy Boldizsárnak a fejedelem megkegyelmezett.
  2. Nagy László. A rossz hírű Báthoriak. Kossuth, 131. o (1984). ISBN 963-09-2308-4 , idézi: Szontagh Pál (2001.). „Fejedelemasszonyok – asszonyfejedelmek”. Confessio (1).  
  3. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek, Mentor kiadó, Marosvásárhely, 1994.
  4. Miroslav Marek: Telegdi (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. október 31. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
  5. Miroslav Marek: Bebek (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 6. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
  6. Miroslav Marek: Báthori 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
  7. Miroslav Marek: Bocskai (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. november 25. (Hozzáférés: 2012. október 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek, Mentor Kiadó Marosvásárhely, 1994.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Passuth László: Sárkányfog
  • Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. 2., bőv., jav. kiadás. Bp. 2006.
  • Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007
  • Eszenyi Miklós: "Férfi a férfival, nő a nővel" : Homoszexualitás a történelemben, a társadalomban és a kultúrában, Budapest, Corvina, 2006
  • Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1994.


Előző uralkodó:
Báthory István
Erdély fejedelme
15881597
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
Rudolf magyar király
Előző uralkodó:
Rudolf magyar király
Erdély fejedelme
15981599
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
Báthory András
Előző uralkodó:
Vitéz Mihály
Erdély fejedelme
16011602
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
Székely Mózes