Bocskai Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bocskói és kismarjai Bocskai Erzsébet (1550-es évekGyulafehérvár, 1581. február 15.) erdélyi fejedelemasszony.

Élete [szerkesztés]

Középbirtokos család sarja, bocskói Bocskai György és lekcsei Sulyok Krisztina leánya, Bocskai István, későbbi erdélyi fejedelem nővére. 1571-ben férjhez ment Báthory Kristóf váradi kapitányhoz, aki a János Zsigmond fejedelemnek 1571. március 14-én bekövetkezett halála után fejedelemmé választott Báthory Istvánnak volt a bátyja. Néhány évvel később, 1576-ban Báthory Istvánt a lengyel rendek királyukká választották. Báthory elfogadta a lengyel trónt, ellenben az erdélyi fejedelmi címről nem mondott le, hanem Krakkóba tette át székhelyét, Erdély kormányzását pedig bátyjára, Báthory Kristófra bízta, aki mint vajda vitte a kormányt a fejedelemségben.

Bocskai Erzsébet buzgó híve és támogatója volt a magyarországi reformáció terjesztésének, maga is nagy pénzösszegekkel támogatta Károli Gáspár Biblia-fordító munkáját, melynek nagy szorgalmazója volt.

Bocskai Erzsébet 1581. február 15-én halt meg Gyulafehérvárott, a Gyulafehérvári érseki székesegyházban temették el. Férje néhány hónappal később, május 27-én követte őt. Kiskorú fiukat, a 9 éves Báthory Zsigmondot a kolozsvári országgyűlés 1581 májusában fejedelemmé választotta, helyette előbb apai nagybátyja, a Krakkóban székelő Báthory István, majd ennek halála után, 1586-tól anyai nagybátyja, Bocskai István kormányzott.

Családja [szerkesztés]

Az 1571-ben Báthory Kristóffal kötött házasságából négy fia és egy leánya született:

Források [szerkesztés]