Opole
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Opole | |||||
|
|||||
| Közigazgatás | |||||
| Ország |  Lengyelország |
||||
| Vajdaság | opolei | ||||
| Rang | járási jogú város | ||||
| Körzethívószám | (+48)77 | ||||
| Rendszám | OP | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség | 128 827 | ||||
| Földrajzi adatok | |||||
| Tengerszint feletti magasság | 176 m | ||||
| Terület | 96,2 km² | ||||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||||
Opole (régi magyar formában:Opoly, 
kiejtése✩, IPA: [ɔˈpɔlε], németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján. Opole vajdaság székhelye, lakossága 129 553 fő, az egykori Felső-Szilézia fővárosa, jelentős német kisebbséggel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
III. Ferdeszájú Boleszláv király halála után Lengyelország részekre osztásakor, miután 1283-tól Opoly és a hozzá tartozó földek önálló hercegségbe tartoztak, először Lengyelország fennhatósága, majd Szilézia fennhatósága álá került. Az utolsó uralkodó, aki Opoly hercege címet viselte II. János Kázmér volt, aki 1668-ban mondott le, ennek ellenére a hercegség továbbra is fennállt, mint adminisztratív egység 1742-ig a Habsburgok uralma alatt is, akik cseh királyokként töltötték be a rangot.
[szerkesztés] Turisztika
[szerkesztés] Műemlékek
- Wieża Piastowska (Piast torony)
- Wieża Zamku Górnego (Fellegvár tornya)
- Opolei katedrális
- Ferences kolostor és templom
- A sziléziai Piast uralkodók síremlékei a ferences altemplomban és a katedrálisban
- Szent Sebestyén templom
- Szent Alex templom
- Szent Péter és Pál templom
- Városház
- Piactér
- Az öreg város építészete
- városfalak maradványai
- Posta épülete
- A vajdasági hivatalok épülete
- Most Groszowy (Groszowy vagy Zöld híd)
- Zsidó temető (ul. Graniczna)
- Muzeum Śląska Opolskiego (Opolei Szilézia múzeum épülete)
[szerkesztés] Turista látványosságok
- Pasieka sziget
- Városi park a Bolko szigeten
- Ostrówek
- Milleneumi amfiteátrum, melyben a Lengyel dal országos fesztiválját tartják.
- 4 múzeum, 4 színház, 5 képtár, filharmónia
- Állatkert
- Víztárolók: Silesia és Malina
[szerkesztés] Oktatás
[szerkesztés] Főiskolák és egyetemek
- Politechnika Opolska (Műszaki egyetem)
- Uniwersytet Opolski (Opolei egyetem)
- Państwowa Medyczna Wyższa Szkoła Zawodowa (Állami egészségügyi főiskola)
- Wyższa Szkoła Zarządzania i Administracji w Opolu (Igazgatási főiskola)
- Szkoła Wyższa im. Bogdana Jańskiego (Bogdan Jański főiskola)
[szerkesztés] Média
- Nowa Trybuna Opolska újság
- Opolei hetilap
- Polskie Radio Opole – Lengyel Rádió Opole
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Színházak
- Teatr Dramatyczny im. Jana Kochanowskiego
- Teatr Lalki i Aktora im. Alojzego Smolki (Bábszínház)
- Teatr Ekostudio
- Teatr Jednego Wiersza
[szerkesztés] Képtárak
- Galeria Sztuki Współczesnej w Opolu (modern képtár)
- Galeria im. Jana Cybisa
- Galeria Autor
- Galeria Studzienna
- Galeria Aneks
[szerkesztés] Múzeumok
- Muzeum Śląska Opolskiego (Sziléziai múzeum)
- Muzeum Diecezjalne w Opolu (egyházmegyei múzeum)
- Centralne Muzeum Jeńców Wojennych w Łambinowicach (Hadifogoly Múzeum)
- Muzeum Wsi Opolskiej (falumúzeum)
[szerkesztés] Filharmonia
- Filharmonia Opolska im. Józefa Elsnera
[szerkesztés] Opole városrészei
Bierkowice, Gosławice, Groszowice, Grotowice, Grudzice, Kolonia Gosławicka, Malina, Nowa Wieś Królewska, os. Chabrów, os. Kolorowe Domy, os. Malinka, os. Medyk, os. Metalchem, os. XXV-lecia PRL, os. ZWM, Półwieś, Stare Miasto, Szczepanowice, Śródmieście, Wójtowa Wieś, Wróblin, Wyspa Bolko, Wyspa Pasieka, Zakrzów, Zaodrze
[szerkesztés] Sport
- Kolejarz Opole – salakmotorozás
- Odra Opole – labdarúgás
- Wiking Opole – labdarúgás
- Budowlani Opole – súlyemelés
- Gwardia Opole – kézilabda, dzsúdó
- AZS Politechnika Opolska|Politechnika Opole – kosárlabda
- LKS Ziemia Opolska – kerékpár
