Ivano-Frankivszk
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Ivano-Frankivszk | |||
.jpg) |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna |
||
| Terület | Ivano-Frankivszki terület | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1650 | ||
| Polgármester | Viktor Anuskevicsusz | ||
| Irányítószám | 76000 | ||
| Körzethívószám | +380 342 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 2,752 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 244 m | ||
| Terület | 83.73 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ivano-Frankivszk
Pozíció Ukrajna térképén
|
|||
| é. sz. 48° 55′, k. h. 24° 43′ | |||
| Ivano-Frankivszk weboldala | |||
Ivano-Frankivszk (ukrán betűkkel: Івано-Франківськ), korábbi nevén oroszul Sztanyiszlav (Станислав), ukránul Sztanyiszlaviv (Станиславів), lengyel nevén Stanisławów, németül Stasnislau város Ukrajnában, az Ivano-frankivszki terület közigazgatási központja. Ivano-Frankivszk a Kárpátmelléki régió legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Népessége közel 240 ezer fő. A várost Ivan Franko ukrán költőről nevezték el.
Tartalomjegyzék |
Népesség [szerkesztés]
Lélekszámváltozás [szerkesztés]
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010-ben a város lakossága 240600 fő.[1]
| Év | 1732 | 1792 | 1801 | 1849 | 1880 | 1914 | 1921 | 1931 | 1968 | 1989 | 2001 | 2008 | 2010 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség száma. | 3 300 | 5 448 | 6 192 | 10 864 | 18 626 | 64 000 | 51 391 | 60 256 | 96 000 | 226 453 | 230 443 | 239 100 | 240 600 |
Demográfiai adatok [szerkesztés]
| 1732 — 1921 [1] | 1989 — 2001-ig | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nemzetiség | 1732 | 1793 | 1869 | 1880 | 1900 | 1910 | 1921 | 1989 | 2001 | |
| Ukránok | 1 518 | 2 526 | 2 236 | 2 794 | 4 606 | 5 624 | 8 441 | 184 678 | 212 577 | |
| Lengyelek | 4 221 | 5 584 | 8 334 | 9 065 | 21 581 | 1 074 | 653 | |||
| Örmények | 333 | 510 | 55 | 90 | 58 | -- | -- | -- | -- | |
| Németek | -- | -- | -- | 135 | 149 | -- | 1 076 | -- | -- | |
| Zsidók | 1 420 | 2 412 | 8 088 | 10 023 | 13 826 | 15 161 | 20 208 | 1 410 | 256 | |
| Csehek | -- | -- | -- | -- | 39 | -- | 11 | -- | -- | |
| Oroszok | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- | 35 292 | 13 876 | |
| Fehéroroszok | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- | 1 699 | 633 | |
| Egyéb | -- | -- | 186 | -- | -- | -- | 74 | 2 300 | 1 263 | |
A zsidók a XVIII században telepedtek le a városban. Főleg kereskedelmmel és kézművességel foglalkoztak.
| A zsidó lakosság változása a városban.
|
|---|
Éghajlat [szerkesztés]
A város éghajlata kontinentális. Az átlagos hőmérséklet (junuárban 5 °C, áprilisban 12 °C, júliusban 19 °C, október -2 °C).
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Év. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Legmagasabb hőmérséklet °C (°F) | -3 (31) | -1 (33) | 6 (43) | 12 (54) | 18 (65) | 20 (69) | 22 (72) | 22 (72) | 18 (66) | 12 (55) | 5 (42) | 1 (35) | 11 (53) |
| Legalacsonyabb hőmérséklet °C (°F) | -6 (20) | -6 (21) | -1 (29) | 3 (38) | 8 (47) | 11 (53) | 13 (56) | 12 (54) | 9 (49) | 3 (39) | 4 (31) | 4 (24) | 3 (39) |
A város története [szerkesztés]
Ivano-Frankivszk két faluból alakult ki, 1437-ben Zabolottia és 1449-ben Kniahinin. Alapításának dátuma 1650. Városi jogokat 1662-ben kapott a Magdeburg törvény alapján. 1954-ben a krakkói kormányzó Stanislaw Revera Potocki megvásárolta a földet, ahol a gazdag Zhechkovskyh család épített egy erődöt, a krími tatárok támadásainak kivédésére. Az erőd területét falak és vizesárkok vették körül.
A városnak két hatalmas bejárati kapuja volt. Az egyiket galíciai, a másikat tysmenytskai kőkapunak hívták. 1663. augusztus 14.én János Kázmér lengyel király jelképesen is megerősítette a város jogait, és egy arany jelvényt adott a város számára. A jelvényen a város nyitott kapui és mögötte három torony látható. 1665-ben befejeződött az ott élő örmény kereskedők által épített Andrew Potocki fatemplom. 1666-ban elkészült az első fából épült városháza. A népesség ugrásszerűen megnőtt, a örmények megérkezéstől, akik elfogadták a görög katolikus vallást. 1667-ben örmények tartózkodási jogot kaptak a városban.
1668-ban Andrew Potocki lehetővé tette hogy az ukrán közösség építsen egy templomot. Végül különböző közösségek telepedtek le, a vár területén ukránok és a lengyelek, északkeleti városrészen a örmények a déli városrészen pedig a zsidók. 1672-ben befejeződött a vár részleges rekonstrukciója, a stanyslaviskoyi fa erődítmény helyére téglából épített kőkapu került. 1670-es években az ipar nagy fejlődésnek indult meg. Új iparágak jöttek létre, építők, kézművesek, kovácsok.
A XVIII században 20 üzlet nyílt a városban, például cipőbolt, szabó műhely, szűcs műhely.
A XVIII-XIX században a város nagy kereskedelmi és ipari központtá alakult át. 1772-ben Lenyelországban, 1804-től az Habsburg Birodalomban.1864-től pedig a Osztrák-Magyar Monarchiában. 1848.-ban a város elkezdte az első városi újság nyomtatását, és létrehozott egy parlamentet amelybe ukrán képviselőket választottak.
A 19. század második felében a várost gyors fejlődés jellemezte, kapcsolatok és vállalkozások jöttek létre. 1884-ben a kiemelkedő képességű író, N. Kobrin tartott alkotmányozó nemzetgyűlést a városban. A gyűlést a női mozgalom kezdeményezte.
Az első világháború idején, 1915–1916-ben a városban heves harcok dúltak. A történelmi épületek egyrésze elpusztult. 1918-ban a Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után a város a Nyugat-ukrán Népköztársasághoz tartozott, egészen 1919-ig amikor Lengyelországhoz csatolták. 1939-ben a Szovjetunióhoz került a város, akik ellenkeztek azokat jobbik esetbe, börtönbe zárták. A második világháború sok emberáldozatott követelt a városban, a meghalt katonák testét tömegsírokban temették el. 1989-ben feltártták a tömegsírokat, és mintegy 586 katonát temettek újjá. Az áldozatok nagy része, golyóhalált halt. A temetésen több mint, 300 ezer ukrán civil vett részt.
1962-ben Stanyiszlav 300 éves fennállását ünnepelte, ennek tiszteletére a várost átkeresztelték, a híres író és közéleti személyiség, Ivan Franko nevét vette fel. 1991 áprilisában a város lakói a szabad és független ukrajnáért tüntettek. 1991-ben Ukrajna kikáltotta függetlenségét, így a város hivatalosan a Ukrán Köztársosághoz tartozik.
Gazdaság [szerkesztés]
A város gazdasága az ipari, az építőipari, közlekedési, kommunikációs, valamint az immateriális gazdaságra épül. Ivano-Frankivszk, mint regionális központ, ahol az összes jelentős hálózati infrastruktúra piaci, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és a kulturális mind megtalálható. A város vezető gazdasági ágazata az ipar, amely 15%-a a város teljes foglalkoztatottságának. A városban 536 ipari vállalat van, közöttük több mint 50 nagyvállalat. 2005-ben több mint 2 milliárd euróval nőtt az ipargazdaság. A városközpontban társadalmi, kulturális, közigazgatási, és a banki intézmények találhatók.
A város látványosságai [szerkesztés]
- Városháza - a városháza első épületét 1772-ben építették késő reneszánsz stílusban. Kőalapon álló kilencemeletes kör alakú bástyás építmény (1695-1870-ben építették át).
Szűz Mária templom
- Ivano-frankovszki vasútállomás (1866) - a vasútvonal az állomásnál kezdődik. 1999-ben elvégezték a főépület és az állomás előtti tér rekonstrukcióját, és az egész állomás korszerű arculatot kapott.
- Takarékpénztár - 1884-ben a Kazimiri és Roguszi utcák kereszteződésénél (ma Mazepa és Orlik utcák) nyitotta meg kapuit a városi takarékpénztár. Megépítése óta ez az építmény a város legimpozánsabb épülete.
- Autokefál pravoszláv templom (1742-1762) - a sztanyiszlávi örmény társaság kezdeményezésére épült késő barokk stílusban.
- Feltámadás görög katolikus templom (jezsuita kegyhely) - a barokk stílusú terjedelmes templomot a jezsuita rendi barátok építtették.
- Szűz Mária-templom - a barokk és a reneszánsz stílusjegyeit is magán hordozza az építmény, amit F. Korassine és K. Benois hozták létre. Napjainkban itt található a Művészeti Múzeum
- Kárpátmelléki Irodalmi Múzeum - 1986. május 16-án hozták létre. Első kiállítását Ivan Franko születésének 130. évfordulójára rendezték meg. Minden kiállítása hűen tükrözi Prikarpattya irodalmi fejlődésének minden szakaszát.
.jpg)
Kultúra [szerkesztés]
Színházak [szerkesztés]
- Ivano-Frankivszki Regonális Egyetemi és Drámai Színház, névadója Ivan Frankó. Cím: Függetlenség utca. 27-a.
- Ivano-Frankivszki Akadémiai Bábszínház, névadója Maria Pidgirianka. Cím: Lövész utca. 27.
Múzeumok [szerkesztés]
- Ivano-Frankivszki Regionális Múzeum
- Ivano-Frankivszki Történelmi és Emlékmúzeum
- Kárpát Irodalmi Múzeum
- Kárpát Nemzeti Kulturális Múzeum
- Kárpát Nemzeti Történelmi Múzeum
- Lengyel Nemzeti Történelmi Múzeum
- Múzeum a kommunista terror áldozatainak
- Néprajzi Múzeum
- Geológiai Múzeum
- JSC Prikarpattyaoblenergo Múzeum
Rendezvények [szerkesztés]
- Minden év május 1-jén Művészeti Kulturális és Népi Fesztivál
- Ivano-Frankivszki Országos Művészeti fesztivál (minden év májusában)
- Karácsonyi Felvonulások január 7-14-ig
- Biennále Kortárs Művészeti Tárlat
- Nemzetközi Kovács Fesztivál
- Ifjúsági Zenei Fesztivál
- Nemzetközi Choral Zenei Fesztivál (1999 óta)
- 2010-ben első alkalommal Ivano-Frankivszki Középkori Fesztivál
Média [szerkesztés]
Rádióállomások [szerkesztés]
| # | Név | Frekvencia |
|---|---|---|
| 1 | Niko FM (Retro FM) | 100,4 MHz |
| 2 | MusicRádió (Rádió 4U) | 100,9 MHz |
| 3 | Russkoe Rádió Ukrajna | 101,3 MHz |
| 4 | Európa plus | 102,0 MHz |
| 5 | HIT FM Ukrajna | 102,6 MHz |
| 6 | Sarmanka | 103,0 MHz |
| 7 | Lux FM | 103,8 MHz |
| 8 | Rádió "Nyugat pólus " | 104.30 MHz |
| 9 | Rádió "Dzvony" | 105,8 MHz |
| 10 | Autórádió Ukrajna | 106,4 MHz |
| 11 | Rádió-torony | 107,0 MHz |
| 12 | Rádió Era | 107,8 MHz |
Sport [szerkesztés]
Népszerű labdarúgó klubok a városban:
- Szpartak
- Fáklya (FSK IFNTUOG)
- Hurrikán
A város számos sportban képviselteti magát. Ivano-Frankivszk legnépszerűbb kosárlabda csapata a BK Hoverla. 2008-as kosárlabda bajnokság óta a város büszkesége. A város másik kosárcsapata a Goverlyana is nagy sikert aratott, mottója: Haladás minden nap. A Hoverla szerepel az európai kosárcsapatok top 100-as listáján.
Sportklubok [szerkesztés]
- Ivano-Frankivszki sporthorgászati szövetség
- Ivano-Frankivszki Sportklub
- Sport táplálkozás
- Népi labdarúgó klub
- Goverla kosárlabda klub
Oktatás és tudomány [szerkesztés]
Főiskolák [szerkesztés]
- Ivano-Frankivszki Kereskedelmi Műszaki Főiskola
- Ivano-Frankivszki Mezőgazdasági Főiskola
- Ivano-Frankivszki Nemzeti Műszaki Főiskola
- Ivano-Frankivszki Olaj és Gázipari Főiskola
- Ivano-Frankivszki Testnevelési Főiskola
Egyetemek [szerkesztés]
- Ivano-Frankivszki Állami Orvosi Egyetem
Stanyslavi kollégium 1900. - Ivano-Frankivszki Menedzsment Egyetem
- Ivano-Frankivszki Jogi Egyetem
- Nyugat-Gazdasági Jogi Egyetem
- Kárpát Nemzeti Egyetem névadója V. Stefanik
- Nemzetközi Tudományos és Technológiai Egyetem
- Ivano-Frankivszki Nemzeti Olaj és Gázipari Műszaki Egyetem
- Ivano-Frankivszki Vezetéstudományi Intézet és Gazdaságtudományi Akadémia
Közlekedés, infrastruktúra [szerkesztés]
.jpg)
Vasúti közlekedés [szerkesztés]
Az ivano-frankivszki vasútvonal a Lvivbe vezető vasútvonal részét képezi. A pályaudvarnak különböző terminált helysége van. A város vasúti közlekedése kifogástalan. az ivano-frankivszki vonatok a város körüli szomszédos falvakban is megálnak, mint Uhrinyiv, Hriplin.
Autóbusz közlekedés [szerkesztés]
Az ivano-frankivszki új buszpályaudvar építése 2000-ben kezdődött, a Zaliznicja utcában. Az új pályaudvar felavatására 2010. május 22-én került sor. A megnyitón a város polgármestere, Viktor Anuskevicsusz megjegyezte, hogy az új buszpályaudvar csak részben fejeződött be. Ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy szükség van egy új buszmegállóra a város szélén.
Testvérvárosai [szerkesztés]
Galéria [szerkesztés]
-
A Krisztus feltámadása székesegyház
-
Az Ivano-frankivszki Állami Területi Közigazgatási Hivatal és a Területi Tanács épülete
-
Kézzel festett festmények
-
Szent József-templom
-
Ivano-FRANKIVSK (57).jpg
Adam Mickiewicz szobra
-
Zsidó emlékmű
-
A belváros
-
Ivano-Frankivszk belvárosa este
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Івано-Франківськ című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
