Přerov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Přerov
Prerov1.jpg
Přerov címere
Přerov címere
Přerov zászlaja
Přerov zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Olomouci
Járás Přerovi
Polgármester Jiři Lajtoch
Irányítószám 750 00
Népesség
Teljes népesség 44 538 fő (2014. január 1.)[1]
48 335 fő (2001)[1]
51 300 fő (1991)[1]
50 593 fő (1980)[1]
44 324 fő (1970)[1]
36 101 fő (1961)[1]
29 054 fő (1950)[1]
30 270 fő (1930)[1]
28 442 fő (1921)[1]
26 966 fő (1910)[1]
22 007 fő (1900)[1]
17 749 fő (1890)[1]
15 464 fő (1880)[1]
11 341 fő (1869)[1]
Földrajzi adatok
Terület 58,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Přerov (Csehország)
Přerov
Přerov
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″
A Přerov weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Přerov témájú médiaállományokat.

Přerov (németül Prerau) város a Csehországban, Morvaországban, az Olomouci kerületben. 2006. július 1-jétől törvényhatósági jogú város, addig járási székhely. 22 km-re délre fekszik Alamóctól a Felsőmorva dombságon, a Bečva folyó partján. Fontos közlekedési csomópont. Alamóccal együtt Přerov a legjelentősebb vasúti kereszteződés Morvaországban. A város területe 58,48 km², 48 000 lakosa van. Fontos ipari létesítmények vannak a városban. Přerovban székel a cseh légierő 23. helikopteres Edvard Beneš alakulata és a katonaság egyik kiképzőközpontja. A jövőben Přerovnak kellene lennie a Duna-Odera-Elba folyamok egyik fontos kikötőjének.

A város története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos említése 1141-ből származik. 1256-ban királyi város rangjára emelték. 1841-től a vasút megépítésével egy időben erőteljes fejlődésnek indult.

A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a XV. századból származó házak is találhatók. A központban van a Přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést.

1945. június 18-án 265, a kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái.[forrás?]

A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.

1997. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.

Egyéb érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város északi részében kiterjedt archeológiai lelőhelyre bukkantak (předmostíi őskőkori temető). Nagyon értékes leleteket találtak a mamutvadászatok idejéből.

A várostól északkeletre található a Žebračka nevű természetvédelmi terület. Lipník nad Bečvou irányában található a Helfenstein középkori vára (cseh nevén Helfštýn).

Neves személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Web[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Přerov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Přerov témájú médiaállományokat.