Breszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Breszt
Brest Trade center.jpg
A Szent Feltámadás templom Bresztben
Breszt címere
Breszt címere
Breszt zászlaja
Breszt zászlaja
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Terület Breszti terület
Járás Breszti járás
Irányítószám 224000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 303 300 fő (2006) +/-
Népsűrűség 4160 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 72,9 km²
Időzóna Kelet-európai (UTC+2)
Kelet-európai nyári (UTC+3)
Elhelyezkedése
Breszt (Fehéroroszország)
Breszt
Breszt
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′Koordináták: é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′
A település weboldala

Breszt (belorusz nyelven Брэст, ukr. Берестя, oroszul Брест, lengyelül Brześć nad Bugiem, korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye. A Nyugati-Bug és a Muhavec összefolyásánál fekszik, Minszktől 355 km-re délnyugatra. Az ország 6. legnépesebb városa, 2006-ban 303,3 ezer lakosa volt, területe 73 km².[1] Fontos közúti és vasúti határátkelőhely Lengyelország felé (Terespol), valamint egyetemi város.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében). Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. A 11. században a Turovi fejedelemséghez tartozott, majd 1044-ben a Kijevi Rusz, a 12. században pedig a Volhíniai fejedelemség része lett. 1319-ben került litván kézre, ekkoriban már Breszt-Litovszk néven ismert. 1569-ben a Rzeczpospolita része lett. 1596-ban a breszti zsinaton hirdették ki a belorusz ortodox egyház csatlakozását a lengyel katolikus egyházhoz. 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelésével egy időben a város lakossága felkelt a lengyel uralom ellen. 1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz, majd a következő évben kormányzósági székhely lett. A 19. század harmincas éveiben a cári birodalom egyik legfontosabb határerődjét építették itt fel. A század végén a birodalom egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, pályaudvarát 1886-ban adták át.

Az első világháború végén (1917. december 22. – 1918. március 3.) itt tartották a német–orosz béketárgyalásokat (Breszt-litovszki béke). 1919-ben a várost elfoglalták a lengyelek (a szovjetek 1920-ban rövid időre visszafoglalták) és 1939-ig Lengyelországhoz tartozott (1920-tól a Polesiei vajdaság székhelyeként). A Lengyelországot megtámadó németek 1939. szeptember 14-én foglalták el, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták a Szovjetuniónak. 1941-ben a német támadásnak a breszti erőd egy hónapon át (július 20-áig) állt ellen. Az erőd védőit annak elfoglalása után a nácik lemészárolták. 1965 óta a „Hős Erőd” címet viseli.

A város 1944 júliusában szabadult fel, azóta gyors ipari és népességi növekedésen ment keresztül (ez utóbbi máig tart), a Szovjetunió nyugati kapujaként volt Lengyelország és az NDK felé. Az 1980-as években a Breszt-Moszkva autópálya (az ún. „Brezsnyevka”) megépülésével tovább nőtt a város közlekedési jelentősége.

Lakótelep

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt Fehéroroszország elektronikai iparának egyik központja, fényforrásgyára a gépipart látja el alkatrészekkel. A Bresztgazoapparat a gázfelszerelések gyártásában, a Cvetotron vállalat pedig a mikroelektronikában tölt be fontos szerepet. A városban fejlett a textil- (szőnyegkombinát, harisnyagyár, kötszövőüzem) és az élelmiszeripar (húskombinát, tejkombinát, likőrgyár). Vasbeton szerkezetek gyártása is folyik. A város és a Breszti járás szabadkereskedelmi övezetnek számít. Két közúti határátkelőhely (Varsavszkij moszt, Kozlovicsi) és három vámterminál üzemel a városban. Pályaudvaráról öt irányba indulnak vonatok. Nemzetközi repülőtere 1986 óta üzemel.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első számú nevezetessége az 1836–1842 között épült breszti erőd, amely ma a Nagy Honvédő Háború emlékhelye. A régi épületek nagy része elpusztult a háborúban, a fennmaradtak közül meg kell említeni a Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (1856), a garnizon számára épült Szt. Miklós-templomot (1856–1879), a Szimeon-katedrálist (1865–1868), valamint az egykori Szt. Miklós-katedrális helyén 1904–1906-ban épült újabb templomot. A Beresztje archeológiai múzeum Breszt középkori múltját mutatja be.

A Breszti erőd Holmi-kapuja a harcok nyomaival
Részlet az Űrhajósok sugárútjáról
A Kresztovozdvizsenszkaja-templom

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Breszt témájú médiaállományokat.