Breszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Breszt
Brest Trade center.jpg
A Szent Feltámadás templom Bresztben
Breszt címere
Breszt címere
Breszt zászlaja
Breszt zászlaja
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Terület Breszti terület
Járás Breszti járás
Jogállás város
Alapítás éve 1019[1]
Polgármester Alekszander Rogacsuk
Irányítószám 224000
Körzethívószám +375 (0)162
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 330 934 fő (2014)[2] +/-
Népsűrűség 4160 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 146,12 km²
Időzóna Kelet-európai (UTC+2)
Kelet-európai nyári (UTC+3)
Elhelyezkedése
Breszt (Fehéroroszország)
Breszt
Breszt
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′Koordináták: é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′
Breszt weboldala

Breszt (belaruszul: Брэст, ukránul: Берестя, oroszul: Брест, lengyelül: Brześć nad Bugiem, korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye. A Nyugati-Bug és a Muhavec összefolyásánál fekszik, Minszktől 355 km-re délnyugatra. Az ország 6. legnépesebb városa, 2014-ben 330 ezer[3] lakosa volt, területe 146,12 km²[4][5] Fontos közúti és vasúti határátkelőhely Lengyelország felé (Terespol), valamint egyetemi város.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt neve valószínűleg a szilfa szóból származik.[6]

Más elmélet szerint viszont a litván brasta, azaz gázló szóból ered a város neve.[7]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a fővárostól, Minszktől 320 km-re délnyugatra található[8], Polézia nyugati szélén, ami egy lapos mocsaras síkság. A város nyugati részén folyik a Muhavec a Nyugati-Bugba.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében). Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. A 11. században a Turovi fejedelemséghez tartozott, majd 1044-ben a Kijevi Rusz, a 12. században pedig a Volhíniai fejedelemség része lett. 1319-ben került litván kézre, ekkoriban már Breszt-Litovszk néven ismert. 1569-ben a Rzeczpospolita része lett. 1596-ban a breszti zsinaton hirdették ki a belorusz ortodox egyház csatlakozását a lengyel katolikus egyházhoz. 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelésével egy időben a város lakossága felkelt a lengyel uralom ellen.

Az orosz uralom idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz, majd a következő évben kormányzósági székhely lett. A 19. század harmincas éveiben a cári birodalom egyik legfontosabb határerődjét építették itt fel. A század végén a birodalom egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, pályaudvarát 1886-ban adták át.

20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború végén (1917. december 22. – 1918. március 3.) itt tartották a német–orosz béketárgyalásokat (Breszt-litovszki béke). 1919-ben a várost elfoglalták a lengyelek (a szovjetek 1920-ban rövid időre visszafoglalták) és 1939-ig Lengyelországhoz tartozott (1920-tól a Polesiei vajdaság székhelyeként). A Lengyelországot megtámadó németek 1939. szeptember 14-én foglalták el, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták a Szovjetuniónak. 1941-ben a német támadásnak a breszti erőd egy hónapon át (július 20-áig) állt ellen. Az erőd védőit annak elfoglalása után a nácik lemészárolták. 1965 óta a „Hős Erőd” címet viseli.

A város 1944 júliusában szabadult fel, azóta gyors ipari és népességi növekedésen ment keresztül (ez utóbbi máig tart), a Szovjetunió nyugati kapujaként volt Lengyelország felé. Az 1980-as években a Breszt-Moszkva autópálya (az ún. „Brezsnyevka”) megépülésével tovább nőtt a város közlekedési jelentősége.

Lakótelep

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt éghajlata kontinentális. Egy évben átlagosan 160 nap eső, 68 nap hó hullik. Köd 33 nap figyelhető meg, zivatar pedig 27 nap.[9]

Breszt éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −1,2 −0,4 5,8 14,5 19,4 23,0 25,8 24,4 19,3 12,6 6,6 1,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,9 −4,9 −1,3 4,3 9,3 12,7 15,2 14,1 9,5 5,2 2,2 −1,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 47 37 35 32 82 71 74 84 50 36 42 42
Forrás: www.weatheronline.co.uk

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időszak 14. század vége[6] 14. század[10] 1825[6] 1861[6] 1897[6] 1959[11] 1970[11] 1979[11] 1985[11] 1998 2004 2008 2010[12] 2012 2014[3]
ezer fő kb. 2 kb. 5 kb. 11 20,9 46,6 73,6 121,6 171,0 230,0 297,0 298,3 315,0 310,8 322,1 330,1

A város lakossága nemzetiség szerint 2009-ben: belarusz — 82 %, orosz — 10,7 %, ukrán — 4 %, lengyel — 1 %, zsidó — 0,07 %[13]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt Fehéroroszország elektronikai iparának egyik központja, fényforrásgyára a gépipart látja el alkatrészekkel. A Bresztgazoapparat a gázfelszerelések gyártásában, a Cvetotron vállalat pedig a mikroelektronikában tölt be fontos szerepet. A városban fejlett a textil- (szőnyegkombinát, harisnyagyár, kötszövőüzem) és az élelmiszeripar (húskombinát, tejkombinát, likőrgyár). Vasbeton szerkezetek gyártása is folyik. A város és a Breszti járás szabadkereskedelmi övezetnek számít. Két közúti határátkelőhely (Varsavszkij moszt, Kozlovicsi) és három vámterminál üzemel a városban.[14]

2007. október 1-jén a munkanélküliség 0,96% volt.[15]. Ebben a költségvetési hiány 900 millió belarusz rubel volt.[16]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első számú nevezetessége az 1836–1842 között épült breszti erőd, amely ma a Nagy Honvédő Háború emlékhelye. A régi épületek nagy része elpusztult a háborúban, a fennmaradtak közül meg kell említeni a Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (1856), a garnizon számára épült Szt. Miklós-templomot (1856–1879), a Szimeon-katedrálist (1865–1868), valamint az egykori Szt. Miklós-katedrális helyén 1904–1906-ban épült újabb templomot. A Beresztje archeológiai múzeum Breszt középkori múltját mutatja be.

A Breszti erőd Holmi-kapuja a harcok nyomaival
Részlet az Űrhajósok sugárútjáról
A Kresztovozdvizsenszkaja-templom

A várostól 70 km-re északra fekszik a Białowieżai-erdő, az európai síkvidéket egykor borító hatalmas kiterjedésű lombhullató és vegyes őserdő utolsó megmaradt darabja.[17] Az erdő ad otthont az európai bölény, a kontinens legnagyobb szárazföldi állata[18] 800 példányának,[19] mely a legnagyobb szabadon élő állomány a világon.[18] Az UNESCO Világörökség része, bioszféra-rezervátum és Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület.

Csillagászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ljudmila Ivanovna Csernih 1974-ben felfedezett egy kisbolygót, amelyet a város után 3232 Brest-nek nevezett el.[20]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban két egyetem található: Puskin Állami Egyetem és Breszt Állami Technikai Egyetem

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt testvértelepülései:[21]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Brest the third oldest city
  2. Városok népessége, Fehéroroszország
  3. ^ a b Численность населения на 1 января 2014 года и среднегодовая численность населения за 2013 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа // Национальный статистический комитет Республики Беларусь. — Мн., 2014. — С. 6.
  4. Государственный земельный кадастр Республики Беларусь (по состоянию на 1 января 2012 г.)
  5. РЕШЕНИЕ БРЕСТСКОГО ОБЛАСТНОГО СОВЕТА ДЕПУТАТОВ 11 сентября 2012 г. № 219 Об изменении границ некоторых административно-территориальных единиц Брестской области
  6. ^ a b c d e Брест. История, Брест.онлайн
  7. Encyclopedia Lituanica. Boston, Massachusetts, Vol. I, p.409. LCC74-114275
  8. Брест. Энциклопедический справочник (belarusz nyelven), 7. o (1987) 
  9. Погода и Климат. Климат Бреста
  10. Брест. Путешествие сквозь века (orosz nyelven) (2003. március 22.) 
  11. ^ a b c d История Бреста с 1941 года до наших дней
  12. Численность населения по Республике Беларусь, областям и г. Минску (тысяч человек) на 1 января 2010 года
  13. Результаты переписи 2009 года
  14. Брест — западные ворота Беларуси
  15. Рынок труда г. Бреста в 2007 году
  16. Лара Илларионова.: Дефицит в пользу горожан. Вечерний Брест, 2007. december 28. [2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. Belovezhskaya Pushcha / Białowieża Forest (angol nyelven). UNESCO Világörökség, 2014. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  18. ^ a b Białowieża National Park (angol nyelven). Białowieżai Nemzeti Park, 2007. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  19. Gabriela Baczynska: FEATURE-Climate change clouds fate of ancient Polish woods (angol nyelven). Reuters, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  20. Dictionary of Minor Planet Names – p.269
  21. ru:Побратимские связи г. Бреста (Russian nyelven). city.brest.by. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
  22. uk:Офіційний сайт міста Івано-Франківська (Ukrainian nyelven). mvk.if.ua. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  23. Miasta Partnerskie Lublina (Polish nyelven). Urząd Miasta Lublin [City of Lublin]. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 7.)
  24. Embassy of the Republic of Belarus in the Kingdom of the Netherlands - News of the Embassy. Netherlands.mfa.gov.by, 2011. május 16. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  25. Ашдод и Брест — побратимы

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Breszt témájú médiaállományokat.