Breszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Breszt
A Szent Feltámadás templom Bresztben
A Szent Feltámadás templom Bresztben
Breszt címere
Breszt címere
Breszt zászlaja
Breszt zászlaja
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Terület Breszti terület
Járás Breszti járás
Jogállás város
Alapítás éve 1019[1]
Polgármester Alekszander Rogacsuk
Irányítószám 224000
Körzethívószám +375 (0)162
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 330 934 fő (2014)[2] +/-
Népsűrűség 4160 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 146,12 km²
Időzóna Kelet-európai (UTC+2)
Kelet-európai nyári (UTC+3)
Elhelyezkedése
Breszt (Fehéroroszország)
Breszt
Breszt
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′Koordináták: é. sz. 52° 05′, k. h. 23° 42′
Breszt weboldala

Breszt (belaruszul: Брэст, ukránul: Берестя, oroszul: Брест, lengyelül: Brześć nad Bugiem, korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye. A Nyugati-Bug és a Muhavec összefolyásánál fekszik, Minszktől 355 km-re délnyugatra. Az ország 6. legnépesebb városa, 2014-ben 330 ezer[3] lakosa volt, területe 146,12 km²[4][5] Fontos közúti és vasúti határátkelőhely Lengyelország felé (Terespol), valamint egyetemi város.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt neve valószínűleg a szilfa szóból származik.[6]

Más elmélet szerint viszont a litván brasta, azaz gázló szóból ered a város neve.[7]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a fővárostól, Minszktől 320 km-re délnyugatra található[8], Polézia nyugati szélén, ami egy lapos mocsaras síkság. A város nyugati részén folyik a Muhavec a Nyugati-Bugba.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében).[9] Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. A 11. században a Turovi fejedelemséghez tartozott, majd 1044-ben a Kijevi Rusz része lett. A város fontos kereskedelmi csomópont volt ekkor. Itt találkoztak a Lengyelország, a Baltikum és a Fekete-tenger felé tartó utak. 1179-ben III. Kázmér lengyel király megtámadta a várost, majd 1182-ben elfoglalva, Breszt Lengyelország része lett.[10] 1222-ben a volhíniai herceg elfoglalta a várost, de a lengyel királyok többször próbálták visszafoglalni sikertelenül. A 13. században a mongolok támadták meg Bresztet, de a károkat illetően nem maradtak fenn írásos források. Ekkoriban már állt egy kisebb erőd, de a komolyabb munkálatok Vlagyimir Vaszilkovics volhíniai herceg uralma idején, 1276-ban kezdődtek meg.[10]

1319-ben került litván kézre, ekkoriban már Breszt-Litovszk néven ismert, és a város aranykora is erre az időszakra esett.[11] Nem sokkal később Andrej volhíniai herceg újra megszerezte a várost, de 1341-ben ismét litván uralom alá került. Ekkor már nagyhercegség a mai Fehéroroszország teljes területét megszerezte.[11] 1349-ben ismét lengyel terület lett, ami csak 1366-ban, egy egyesség után változott meg, amikor véglegesen litván uralom alá került. Ekkor a nagyherceg Gediminas, a belarusz nyelvet tette meg hivatalos nyelvvé.[11]

Breszt fejlődését megtörte a teuton lovagok portyázása, betörése a városba és környékére. A 15. század elejére szükség volt valamit tenni, ezért a lengyel és litván uralkodók szövetkeztek, és 1410. július 15-én megütköztek a grünwaldi csatában.[11] A csatát követően ismét fejlődésnek indult a város. 1446-1569 között a parlament székhelye volt a Trock Vajdaság részeként. Mengli-Girei krími kán 1500-ban megtámadta a várost, de ez az ideiglenes helyzet nem tartott sokáig, így a város fejlődését nem érintette.[11]

1554-ben a várost címert kapott, amely két folyó találkozásánál álló kőtornyot ábrázol, piros háttérrel. 1559-ben alapították Radzivil nyomdát, és 1563-ban kinyomtatták a breszti bibliát.[11]

A Lengyel–Litván Unió részeként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a város látképe 1657-ben

1569-ben a Lengyel–Litván Unió része lett. 1596-ban a breszti zsinaton hirdették ki a belorusz ortodox egyház csatlakozását a lengyel katolikus egyházhoz. 1620-ban Theophil konstantinápolyi pátriárka ellátogatott az unió egykori ortodox területeire, és felszólította a hívőket, hogy térjenek vissza az ősi hitre.[12] 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelésével egy időben a város lakossága felkelt a lengyel uralom ellen. A felkelés elbukott, a várost felégették.[12]

Az orosz uralom idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz.[13] 1802-1836 között négyszer égett le a város, egyesek szerint szándékosan gyújtották fel, hogy elűzzék a lakókat a vidékről. 1835-ben ezért elkezdték lebontani az épületeket, és három kilométerre keletre új város építésébe kezdtek. A város utcáit lekövezték, és a mai napig megtalálhatóak.[13]

1830-ban határozták el a breszti erőd építését. 1836. június 1-jén tették le hivatalosan az erőd alapkövét.[13] A század végén a birodalom egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, pályaudvarát 1886-ban adták át.

Forradalmi mozgalmak a várost is elérték. 1873-ban a téglagyárban sztrájkoltak a jobb munkakörülményekért. 1905-re a forradalmi szervezetek már saját irodával rendelkeztek. Ez év január 19-én a többi orosz városhoz hasonlóan Bresztben is zavargások törtek ki, a rendőrség 74 résztvevőt letartóztatott.[13]

Az első világháború a várost 1915-ben érte el, amikor a németek megtámadták, és a lakosságnak kelet felé kellett menekülnie. 1915. augusztus 26-án el is esett, és 1918-ig német megszállás alatt állt Breszt.[13]

20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború végén (1917. december 22. – 1918. március 3.) itt tartották a német–orosz béketárgyalásokat (Breszt-litovszki béke). 1919. február 20-án a lengyelek elfoglalták Bresztet, de a következő év augusztusában a szovjetek visszafoglalták. Az 1921. március 18-án aláírt rigai békeszerződés szerint Lengyelországhoz került a város.[13] A Lengyelországot megtámadó németek 1939. szeptember 14-én foglalták el, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták a Szovjetuniónak.[14] Egy hónappal később szovjet típusú választást tartottak, majd a város a Belarusz SzSzK része lett. A városban eluralkodott a terror, a félelem, a nyomor.[14] 1941-ben a német támadásnak a breszti erőd egy hónapon át (július 20-áig) állt ellen. Az erőd védőit annak elfoglalása után a nácik lemészárolták. 1965 óta a „Hős Erőd” címet viseli.

A város 1944 júliusában szabadult fel, azóta gyors ipari és népességi növekedésen ment keresztül (ez utóbbi máig tart), a Szovjetunió nyugati kapujaként volt Lengyelország felé. Az 1980-as években a Breszt-Moszkva autópálya (az ún. „Brezsnyevka”) megépülésével tovább nőtt a város közlekedési jelentősége.

Lakótelep

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt éghajlata kontinentális. Egy évben átlagosan 160 nap eső, 68 nap hó hullik. Köd 33 nap figyelhető meg, zivatar pedig 27 nap.[15]

Breszt éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −1,2 −0,4 5,8 14,5 19,4 23,0 25,8 24,4 19,3 12,6 6,6 1,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,9 −4,9 −1,3 4,3 9,3 12,7 15,2 14,1 9,5 5,2 2,2 −1,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 47 37 35 32 82 71 74 84 50 36 42 42
Forrás: www.weatheronline.co.uk

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időszak 14. század vége[6] 14. század[16] 1825[6] 1861[6] 1897[6] 1959[17] 1970[17] 1979[17] 1985[17] 1998 2004 2008 2010[18] 2012 2014[3]
ezer fő kb. 2 kb. 5 kb. 11 20,9 46,6 73,6 121,6 171,0 230,0 297,0 298,3 315,0 310,8 322,1 330,1

A város lakossága nemzetiség szerint 2009-ben: belarusz — 82 %, orosz — 10,7 %, ukrán — 4 %, lengyel — 1 %, zsidó — 0,07 %[19]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt Fehéroroszország elektronikai iparának egyik központja, fényforrásgyára a gépipart látja el alkatrészekkel. A Bresztgazoapparat a gázfelszerelések gyártásában, a Cvetotron vállalat pedig a mikroelektronikában tölt be fontos szerepet. A városban fejlett a textil- (szőnyegkombinát, harisnyagyár, kötszövőüzem) és az élelmiszeripar (húskombinát, tejkombinát, likőrgyár). Vasbeton szerkezetek gyártása is folyik. A város és a Breszti járás szabadkereskedelmi övezetnek számít. Két közúti határátkelőhely (Varsavszkij moszt, Kozlovicsi) és három vámterminál üzemel a városban.[20]

2007. október 1-jén a munkanélküliség 0,96% volt.[21]. Ebben a költségvetési hiány 900 millió belarusz rubel volt.[22]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első számú nevezetessége az 1836–1842 között épült breszti erőd, amely ma a Nagy Honvédő Háború emlékhelye. A régi épületek nagy része elpusztult a háborúban, a fennmaradtak közül meg kell említeni a Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (1856), a garnizon számára épült Szt. Miklós-templomot (1856–1879), a Szimeon-katedrálist (1865–1868), valamint az egykori Szt. Miklós-katedrális helyén 1904–1906-ban épült újabb templomot. A Beresztje archeológiai múzeum Breszt középkori múltját mutatja be.

A Breszti erőd Holmi-kapuja a harcok nyomaival
Részlet az Űrhajósok sugárútjáról
A Kresztovozdvizsenszkaja-templom

A várostól 70 km-re északra fekszik a Białowieżai-erdő, az európai síkvidéket egykor borító hatalmas kiterjedésű lombhullató és vegyes őserdő utolsó megmaradt darabja.[23] Az erdő ad otthont az európai bölény, a kontinens legnagyobb szárazföldi állata[24] 800 példányának,[25] mely a legnagyobb szabadon élő állomány a világon.[24] Az UNESCO Világörökség része, bioszféra-rezervátum és Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület.

Csillagászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ljudmila Ivanovna Csernih 1974-ben felfedezett egy kisbolygót, amelyet a város után 3232 Brest-nek nevezett el.[26]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban két egyetem található: Puskin Állami Egyetem és Breszt Állami Technikai Egyetem

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breszt testvértelepülései:[27]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Brest the third oldest city
  2. Városok népessége, Fehéroroszország
  3. ^ a b Численность населения на 1 января 2014 года и среднегодовая численность населения за 2013 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа // Национальный статистический комитет Республики Беларусь. — Мн., 2014. — С. 6.
  4. Государственный земельный кадастр Республики Беларусь (по состоянию на 1 января 2012 г.)
  5. РЕШЕНИЕ БРЕСТСКОГО ОБЛАСТНОГО СОВЕТА ДЕПУТАТОВ 11 сентября 2012 г. № 219 Об изменении границ некоторых административно-территориальных единиц Брестской области
  6. ^ a b c d e Брест. История, Брест.онлайн
  7. Encyclopedia Lituanica. Boston, Massachusetts, Vol. I, p.409. LCC74-114275
  8. Брест. Энциклопедический справочник (belarusz nyelven), 7. o (1987) 
  9. Козаченко Т.: Говорящие камни Брестской крепости. Вокруг света, 2007. június 22. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 18.)
  10. ^ a b Kijevi Rusz idején 1019-1319 (angolul)
  11. ^ a b c d e f The City's Golden Age (angolul)
  12. ^ a b Under Polish Influence
  13. ^ a b c d e f Part of the Russian Empire.
  14. ^ a b between two wars
  15. Погода и Климат. Климат Бреста
  16. Брест. Путешествие сквозь века (orosz nyelven) (2003. május 24.) 
  17. ^ a b c d История Бреста с 1941 года до наших дней
  18. Численность населения по Республике Беларусь, областям и г. Минску (тысяч человек) на 1 января 2010 года
  19. Результаты переписи 2009 года
  20. Брест — западные ворота Беларуси
  21. Рынок труда г. Бреста в 2007 году
  22. Лара Илларионова.: Дефицит в пользу горожан. Вечерний Брест, 2007. december 28. [2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  23. Belovezhskaya Pushcha / Białowieża Forest (angol nyelven). UNESCO Világörökség, 2014. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  24. ^ a b Białowieża National Park (angol nyelven). Białowieżai Nemzeti Park, 2007. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  25. Gabriela Baczynska: FEATURE-Climate change clouds fate of ancient Polish woods (angol nyelven). Reuters, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  26. Dictionary of Minor Planet Names – p.269
  27. ru:Побратимские связи г. Бреста (Russian nyelven). city.brest.by. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
  28. uk:Офіційний сайт міста Івано-Франківська (Ukrainian nyelven). mvk.if.ua. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  29. Miasta Partnerskie Lublina (Polish nyelven). Urząd Miasta Lublin [City of Lublin]. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 7.)
  30. Embassy of the Republic of Belarus in the Kingdom of the Netherlands - News of the Embassy. Netherlands.mfa.gov.by, 2011. május 16. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  31. Ашдод и Брест — побратимы

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Breszt témájú médiaállományokat.