Teutonok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A teutonok és kimberek inváziója

A teutonok (a proto-germán Þeudanōs szóból) egy korai germán törzs volt. Már Sztrabón és Velleius Paterculus is beszámol róluk. Ptolemaiosz világtérképe szerint Jütlandon éltek, Pomponius Mela viszont Skandináviába helyezte őket. (Codanonia) A német történészek csak a 13. századtól azonosítják őket a germánok őseiként.

Több mint száz évvel Krisztus születése előtt, a teutonok tömegei és a rokon kimberek dél és nyugat felé kezdtek el vándorolni (áthaladva a Duna medencéjén is), ahol szembetalálták magukat a terjeszkedő Római Birodalommal.

Az i. e. 2. század vége felé a történetírók szerint Gallián keresztül vonultak, sőt megtámadták Itáliát is. Többször megverték a római hadseregeket, de végül Caius Marius legyőzte őket az Aquae Sextiae-i csatában. A királyukat, Teutobodot, vasra verve vitték el. Az elfogott teuton nők tömeges öngyilkosságot követtek el, és a rómaiak szemében a germán hősiesség példaképeivé váltak.

A teuton megjelölést a szó története folyamán gyakran a germán népek egészére is használták. A latin nyelv a Teutōnī szót egy kelta nyelv közvetítésével vette át a proto-germánból, amelyben a *Þeudanōs törzsbeli embert jelentett, a *þeudā gyök pedig eredetileg törzset.

A teuton név mint gyök ma is megjelenik olyan nemzetközivé vált szavakban, mint a totális, illetve a Német Lovagrendre is használják. A magyar nyelvben a szlovákok régies, ma sokszor inkább már pejoratív felhangú elnevezése, a tót is a teutonból eredt. Kezdetben ugyanis ezzel a névvel illették betelepült eleink a környező népeket.