Boston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boston
Longfellow Bridge 2.jpg
A Longfellow Bridge, háttérben a belvárossal
Boston zászlaja
Boston zászlaja
Boston pecsétje
Boston pecsétje
Becenév: Város a hegyen, Babváros, A világegyetem központja (Oliver Wendell Holmes szerint a Naprendszer közepe), Amerika Athénja
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Massachusetts
Megye Suffolk
Alapítás éve 1630. november 17.
Irányítószám 02150
Testvérvárosai Kiotó, Strasbourg, Barcelona, Hangcsou, Padova, Melbourne, Tajpej, Sekondi-Takoradi, Haifa
Népesség
Népesség 617 594 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 4540 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 232,1 km²
- ebből vízi 106,7 km²
Időzóna EST (UTC-5)
Elhelyezkedése
Boston  (Massachusetts)
Boston
Boston
Pozíció Massachusetts térképén
é. sz. 42° 20′, ny. h. 71° 00′Koordináták: é. sz. 42° 20′, ny. h. 71° 00′

Boston az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államának fővárosa, Új-Anglia legnagyobb, és 1630-as alapításával egyben az USA egyik legrégibb városa is. Közel 400 éves történelme az egyik leggazdagabb és az egyik leginkább egyedi városává is emelte. Gazdasága a felsőoktatásra, kutatásra, egészségügyre, biztosításra és – ezekből kifolyólag elsősorban – a biotechnológiára épül.

Boston és környéke, az ún. Greater Boston – melybe a kül- és elővárosokon kívül Cambridge (A Harvard Egyetem otthona), Quincy (John Adams és John Quincy Adams amerikai elnökök szülőhelye, a Dunkin Donuts és a Howard Johnson's szülővárosa), Newton (számos ismert személyiség egykori vagy jelenlegi lakhelye, a Boston College otthona), valamint Brookline (John F. Kennedy szülővárosa) városokat is magába foglalja – mintegy 4,4 milliós lakosságával az Egyesült Államok 11. legnépesebb ilyen jellegű területe.

Becenevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos beceneve egyben múltját is összefoglalja. A „Város a hegyen” („City on a hill”) a közeli település, Massachusetts Bay Colony puritán kormányzója, John Winthrop adománya, aki Boston alapításakor a jelenések könyvében leírt bibliai „város a hegyen” (feltehetőleg az új Jeruzsálem) leírását szerette volna a valóságba átültetni. Ez egyben Boston eredeti három dombjára is utalás. A „Babváros” („Beantown”) arra a kezdeti tradícióra utal, mikor a város gazdasága még elsősorban az importált melaszból gyártott szárazbab-főzelék készítésére épült. „A világegyetem központja” („The hub of the universe”) az ismert és népszerű amerikai fizikusból lett író, Oliver Wendell Holmes „találmánya”, az amerikai történelemben akkoriban még mindig betöltött központi szerepe (pl: Bostoni teadélután) okán. William Tudor, a város egy prominens lakója, az első amerikai irodalmi folyóirat, a North American Review alapítója adta a városnak, annak a teljes Amerikai Egyesült Államokra gyakorolt kulturális és intellektuális hatásainak elismeréséül, az „Amerika Athénja” („Athens of America”) becenevet. Néha Puritán városnak” is hívják (Puritan city), utalva arra a tényre, hogy Bostont 400 puritán telepes alapította 1630. november 17-én. A „Szabadság bölcsője” becenevet az amerikai függetlenségi háborúban betöltött központi, vezető szerepe alapján kapta. A XIX. században „A rövidáru városa” néven is emlegették.[2] Mióta a séta népszerűvé vált a környéken, nagyjából azóta viseli az „Amerika sétáló városa” („America's Walking City”) nem hivatalos becenevet is. A város lakója angolul Bostonian.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Azon politikai eseményekben, melyek az egész ország sorsát döntően befolyásolták, és azon emberek gondolkodásának alakításában, akik azon célból jöttek, hogy egy nagy nemzetet teremtsenek, Boston vezető szerepet játszott”

/id. Henry Cabot Lodge, neves helyi politikus, Massachusetts állam korábbi kormányzója/
Az 1713-ban épült Old State House, melynek erkélyéről a Függetlenségi nyilatkozatot először olvasták fel nyilvánosan Bostonban

Bostont 1630. november 17-én, alapították Angliából érkezett puritánok az ottani őslakosok által Shawmut névre keresztelt félszigeten. A félszigetet egy vékony földnyelv kötötte össze a szárazfölddel, mely a Massachusetts-öblöt és a Charles folyó torkolatát választotta el egymástól. Boston első európai telepesei a környéket a Trimountaine névvel illették. Nem sokkal később a lincolnshire-i (Anglia) Bostonból érkezett telepesek átnevezték szülővárosuk után Bostonná. Az első lakosok túlnyomórészt puritánok voltak. Massachusetts Bay Colony akkori kormányzója, John Winthrop, egy népszerű prédikációt tartott, melyben a várost a bibliában leírt „város a hegyenhez” hasonlította, ezzel elültetve a lakosságban azt a hitet, hogy Bostonnak különleges kapcsolata van Istennel. (Winthrop volt az, aki aláírta a Cambridge megállapodást, mely gyakorlatilag a város alapító okirata) A puritán etikett egy hihetetlenül stabil és jól szervezett közösséget teremtett. Alig öt évvel Boston létrehozása után, 1635. április 23-án megalapították a mai USA első állami iskoláját, a Boston Latin Schoolt, egy évre rá, 1636. szeptember 8-án pedig az USA első felsőoktatási intézményét, a Harvard főiskolát, melyből később a Harvard Egyetem lett. A kemény munka, morális becsületesség és az oktatásra helyezett nagy hangsúly azóta is Boston kultúrájának részét képezi. Az 1760-as évekig Boston volt az észak-amerikai gyarmatok legnagyobb, leggazdagabb és legbefolyásosabb városa.

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1790 18 320
1800 24 937 36,1%
1810 33 787 35,5%
1820 43 298 28,1%
1830 61 392 41,8%
1840 93 383 52,1%
1850 136 881 46,6%
1860 177 840 29,9%
1870 250 526 40,9%
1880 362 839 44,8%
1890 448 477 23,6%
1900 560 892 25,1%
1910 670 585 19,6%
1920 748 060 11,6%
1930 781 188 4,4%
1940 770 816 −1,3%
1950 801 444 4%
1960 697 197 −13%
1970 641 071 −8,1%
1980 562 994 −12,2%
1990 574 283 2%
2000 589 141 2,6%
2010 617 594 4,8%


Az 1770-es években a felerősödő Brit törekvések amerikai gyarmataik abszolút irányítására (főleg adóztatással) indíttatta a városiakat az amerikai függetlenségi háború „kirobbantására”. A bostoni mészárlás, a bostoni teadélután, illetve a kezdeti harcok is, ideértve a Lexington és concordi ütközetet, a Bunker Hill-i csatát és Boston ostromát, mind itt történtek. A Lexington és Concord közötti ütközet előtti éjjelen vágtázott Paul Revere az ott tartózkodó amerikai csapatokat figyelmeztetni a (másnap odaérkező) brit csapatokról. A szabadságharc után hamar a világ egyik leggazdagabb kikötővárosává fejlődött, azon okból, hogy földrajzilag Boston az Európához legközelebbi amerikai, nagyméretű kikötőváros – fő exportcikkei ekkor a rum, a hal, a és a dohány voltak. Szintén ebben a korban kezdtek a régi bostoni családokra úgy tekinteni, mint a nemzet szociális és kulturális elitjére. 1822-ben, Boston városi oklevelet kapott. az 1800-as évek közepére a városi ipar gazdasági értelemben átvette a vezető szerepet a nemzetközi kereskedelemtől. Az 1900-as évek elejéig Boston az ország egyik legnagyobb ipari központja maradt, gépgyártása, ruha és bőripara pedig nemzetközi hírnévnek örvendett. A környéket behálózó számos kisebb-nagyobb folyó lehetővé tette a könnyű szállítást, és kedvezett a malom- és a gyáriparnak is. Később, a még sűrűbb vasúti hálózat csak fokozta a fejlődést. A 19. század közepe és vége között Boston kulturális élete virágkorát élte, ismertté vált kifinomult irodalmi életéről és a művészetek nagylelkű támogatásáról. Szintén ekkor vált az abolicionizmus központjává is.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boston éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,4 4,0 7,7 13,4 19,1 24,7 27,7 26,7 22,7 16,6 11,1 5,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,4 −4,0 −0,4 4,8 10,0 15,3 18,6 18,2 14,2 8,1 3,4 −2,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 85 83 110 95 88 94 87 84 87 100 101 96
Havi napsütéses órák száma 164 169 214 228 266 288 300 275 237 207 144 142
Forrás: NOAA


Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A downtown (belváros)

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Concord Museum: a város történetét mutatja be
  • The Institue of Contemporary Art: kortárs művészetek intézete
  • Isabella Stewart Gardner Museum
  • John F. Kennedy Presidential Library and Museum: John F. Kennedy életének bemutatása
  • Museum of Fine Arts: Szépművészeti Múzeum
  • Peabody Essex Museum
  • Museum of Science: tudományos múzeum interaktív kiállításokkal
  • Boston Children's Museum: gyermekeknek szóló múzeum

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boston panorámaképe
Boston panorámaképe

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  2. Their Nicknames (1889–09–23). Decatur Daily Dispatch, pg. 2? (Decatur, Illinois). found at listserv.linguistlist.org/cgi-bin/wa?A2=ind0307b&L=ads-l&P=2093.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boston témájú médiaállományokat.