Phoenix

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Phoenix
Downtown Phoenix Aerial Looking Northeast.jpg
Becenév: A Nap völgye
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Arizona
Megye Maricopa
Alapítás éve 1867-1868
Irányítószám 85003
Körzethívószám 623, 480, 602, 520
Testvérvárosai Szucsáva, Grenoble, Q192807, Calgary, Catania, Csengtu, Q209128, Hermosillo, Q209801, Prága, Tajpej
Népesség
Népesség 1 469 471 fő (2011)
Népsűrűség 1153 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 331 m
Terület 1230,5 km²
- ebből vízi 0,6 km²
Időzóna MST (UTC-7)
Elhelyezkedése
Phoenix  (Arizona)
Phoenix
Phoenix
Pozíció Arizona térképén
é. sz. 33° 31′ 42″, ny. h. 112° 04′ 35″Koordináták: é. sz. 33° 31′ 42″, ny. h. 112° 04′ 35″

Phoenix (ejtsd: fínix) az amerikai Arizona állam legnagyobb városa, egyben fővárosa is, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legnépesebb városa. Phoenix város 1 552 259 embernek az otthona, a Phoenixi agglomerációs körzetnek pedig körülbelül 4 179 427 becsült lakosa van. Emellett Phoenix Maricopa megye székhelye, és az Egyesült Államok egyik legnagyobb területű városa.

A várost 1881-ben jegyezték be hivatalosan, miután 1868-ban megalapították. Phoenix napjainkban Észak-Amerika egyik fontos közlekedési, gazdasági, adóügyi, kulturális és oktatási központja, az Egyesült Államok nyugati részének fontos nagyvárosa. A város a Republikánus Párt legnagyobb fellegvárának számít.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őslakos idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 1000 évvel ezelőtt a mai város területét a hokohám indiánok lakták. Ez a törzs körülbelül 217 km-nyi öntözőcsatornát épített, ezzel mezőgazdasági területté változtatva a sivatag egy részét. Ezen öntözőcsatornák egy része ma is szerves tagja a jelenlegi öntözőrendszereknek. Valószínűleg az 1300 és 1450 közötti nagy szárazságok miatt az őslakosok nagy része elhagyta a mai Phoenix területét.

Spanyol fennhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eusebio Kino atya, egy itáliai jezsuita pap, aki a Spanyol Birodalomnak dolgozott, volt az első vezetője annak a csoportnak, aki erre a tájra érkezett, az 1600-as évek során. Ettől kezdve a terület Új-Spanyolországhoz tartozott, amit Spanyolország, majd később a függetlenné vált Mexikó irányított. Kino atya az itt elfolyó folyót "Rio Salade"-nak (Sós Folyó) nevezte el, ugyanis a folyónak nagy ásványi tartalma volt. Bár Kino kapcsolatba került több itteni lakossal, figyelme középpontjában inkább a mai Arizona déli részén élő pima indián kultúra állt, illetve Kalifornia kutatása. A Sós Folyó és környéke így több századon keresztül lakatlan volt.

Az Unióhoz való csatlakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első lényegesebb felfedező utak a 19. században voltak Arizona területén. A keletről érkező vadászok kutattak erre a számukra értékes állatok után.

Miután 1848-ban véget ért az Egyesült Államok és Mexikó között dúló háború, Mexikó északi területei amerikai közigazgatás alá kerültek, Új-Mexikói Terület néven, ennek volt a része Phoenix is. Az Amerikai polgárháború idején Arizona két részre osztódott: déli területe a szomszédos Új-Mexikó déli részével együtt a Konföderáció része lett, míg Arizona északi területei az Egyesült Államok része maradt. A két Arizona határa a mai Phoenix területén volt, a Sós Folyó völgyében. A mai Maricopa megye első települése a Phoenix közeli Wickengburg volt. Ekkor a terület még Yavapai megye része volt.

Az Egyesült Államok hadserege a Verde folyó partjain létrehozott egy erődöt, amit az indiánok elleni harcokban használtak.

Phoenix alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légi felvétel Phoenixről 1885-ből

Phoenixnek, mint városnak a történelme az 1850-es években kezdődött, amikor a polgárháborús veterán, Jack Swilling erre a környékre költözött és munkát vállalt Wickenburgban. Egy alkalommal, amikor a Sós folyó völgyében járt, megfigyelte, hogy a környéken egyedülállóan jó minőségű talaj és éghajlat alkalmas lenne farm létrehozására ezen a helyen. Swilling később letelepedett a völgyben, létrehozott egy farmot, és az indiánok által alkotott öntözőrendszert kibővítve használta. A települést először "Tökfalunak" nevezték, mivel rengeteg tök nőtt a környéken. Végül Phillip Darrell Duppa, egy arizonai telepes adta a Phoenix nevet a településnek, mivel az egy régi civilizáció romjaira épült.

A Yavapai megyei hatóságok végül 1868. május 4-én vették fel a települések listájára Phoenixet, az első postahivatal egy hónappal később nyílt meg. A postás maga Jack Swilling volt.

Mivel később a völgyben a lakosság folyamatosan nőtt (1870-es években már 240 fő élt itt) az itt élők el kellett döntsék, hol hoznak létre egy városkát. Végül egy 1870. október 20-ai összejövetelen a lakók kiválasztottak egy 1,3 km² területet, ahova bejegyezték a települést.

1871-ben a területrendezési hivatal létrehozta Mariopa megyét, Yavapai megye kettéosztásával. Nem sokkal később megválasztották a megye első sheriffjét. Mivel a föld elég olcsó volt, rengetegen vásároltak területeket. 1871-ben megnyílt az első templom, 1872-ben a megyeháza épületében megkezdte működését az első iskola. Pár évvel később már egy távirati iroda, négy táncház, 16 szalon és egy teljes iskola is működött a településen. Az 1880-as évekre a település kinőtte a megvásárolt területet, majd több új vásárlás és szerződéskötés után 1881-ben hivatalosan bejegyezték Phoenixet, mint várost. Ezután létrehozták a városi tanácsot, később pedig polgármestert is választottak. Az 1890-es évekre kezdett kiépülni a villanyhálózat is.

Modern kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1902-ben, Theodore Roosevelt elnök szerződéseket kötött, hogy az Egyesült Államok nyugati vidékének fejlesztése érdekében gátakat építsenek. A helyi lakosság ezt kihasználta, majd egy szervezetet hoztak létre, amely irányította a munkálatokat. 1911-re a Roosevelt-gát elkészült. Ennek hatására a közeli hegységekben rengeteg új tó született, de a Sós folyó völgye kiszáradt, emiatt az addig ott élő nagy állatpopuláció elvonult.

1912. február 4-én, William Howard Taft elnöksége alatt Phoenix várost nyilvánították Arizona fővárosának. Ez főként annak volt köszönhető, hogy földrajzi helyzete előnyösebb volt, mint a nála nagyobb Tucson és Prescott városoknak (Phoenix Arizona középső részén van). Pár évtized múltán már Phoenix volt Arizona legnagyobb városa.

A második világháború alatt Phoenix városának termelése a hadi termelésre összpontosított, rengeteg gyár épült és ezért sok ember telepedett le a városban. Az 1950-es években körülbelül százezer ember ért Phoenixben és környékén. Az ezt követő évtizedben robbanásszerűen kezdett nőni Phoenix város, de ezzel arányosan nőtt a bűnözés, különösen a belvárosban.

Phoenixi tájkép

Az 1980-as évek során megjelentek a közveszélyes utcai bandák. Egyes környékeken egekbe szökött a prostitúció mértéke. Bár azóta érezhetően biztonságosabb lett a város, de még mindig Phoenixben a legnagyobb mértékű a bűnözés egész Arizonában. 1980-ban kiöntött a Sós folyó és jelentős mértékben pusztította a város közlekedési rendszerét. 1997 márciusban nagy port kavart az úgynevezett "Phoenixi Fények" jelensége, amikor különböző furcsa égi tárgyakat láttak az itt lakók.

2004 és 2006 között sorozatgyilkos tevékenykedett a városban. 2007 júliusában helikopter zuhant Phoenix egyik iskolájára.

Phoenix az utóbbi két évtizedben is nagyon erősen fejlődött: 1990 és 2000 között 24,2%-kal nőtt a népessége, ezzel a 2. leggyorsabban fejlődő amerikai város (a nevadai Las Vegas lakossága tíz év alatt kb. 29,2%-kal nőtt).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-es műholdfelvétel a városról

Phoenix a Sós Folyó Völgyében helyezkedik el (vagy a Nap-völgyében), Arizona állam középső részén. Átlagos tengerszint fölötti magassága 340 m, a város a Szonora-sivatag felső végében található.

A Sós folyó nyugati irányból folyik át Phoenixen. A folyómeder általában ki van száradva, kivéve ha jelentős esőzések vannak, vagy ha a közeli gáton leeresztik a vizet. A várost északkeletről a McDowell-hegység, nyugatról a Fekete Tank-hegység, keletről a Babona-hegység és délnyugatról a Sierra Estrella-hegység öleli körbe. A hivatalos adatok szerint a város területe 1230 km², ebből mindössze 0,6 km² vízfelület (azaz 0,05%).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Phoenix városban az éghajlat száraz. A nyarak nagyon forróak, a telek mérsékeltek. A város éghajlata messze a legmelegebb az Egyesült Államok nagyvárosai közül, nappali átlaghőmérsékletei hasonlóak Rijád és Bagdad városok hőmérsékleteihez. Egy évben általában 110 napon a hőmérséklet eléri vagy átlépi a 38 °C-ot nappal, sőt június és szeptember hónapok között a nappali hőmérséklet még a 43 °C-ot is elérheti. Eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1990. június 26-án mértek, ekkor 50 °C volt.

Éjszaka a hőmérséklet átlagosan 27 °C körül mozog, különösen július és augusztus között. A legmagasabb éjszakai hőmérséklet 2003. július 15-én volt, ekkor 36 °C-ot mértek. A csapadék nagyrészt nyáron érkezik Phoenixbe, különösen a július és szeptember közötti monszunos időszakban, ilyenkor hatalmas esőzések, sőt árvizek is előfordulnak. Télen a hőmérséklet 15-25 °C között ingadozik, és nagyon ritkán esik 10 °C alá.


Phoenix éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 19,7 21,6 25,1 29,7 35,0 40,1 41,2 40,3 37,8 31,5 24,3 19,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,6 9,3 11,9 15,7 20,7 25,4 28,6 28,2 24,9 18,2 11,4 7,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 23 23 25 7 3 1 27 25 16 15 16 22
Havi napsütéses órák száma 257 260 319 354 400 408 378 360 330 310 255 244
Forrás: NOAA


Phoenixben a napok 85%-ban napsütés van, a fennmaradó időben eső esik, az évi csapadékmennyiség átlagosan 210 mm. A legnedvesebb hónap a március (27 mm) míg a legszárazabb a július (2 mm). Néha előfordulnak viharok is, ezek leginkább a július-szeptember közötti monszunos időszakban érkeznek a Kaliforniai-öböl térségéből Phoenix környékére. Ilyenkor előfordul a jégeső, a nagyon erős szél, ritkán tornádó is. Phoenixben átlagosan évente 5 nap van, amikor lehet fázni. Havazás a városban nincs, inkább néha megfagy a dér. Az eddigi leghidegebb hőmérséklet amit valaha mértek, -8,8 °C volt, 1913. január 7-én. A hó szinte sose fordul elő, először 1896-ban volt, és azóta hét alkalommal esett 0,25 cm-nyi vagy több hó a városra. Utoljára 1990 telén esett hó Phoenixben.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1870 240
1880 1 708 611,7%
1890 3 152 84,5%
1900 5 544 75,9%
1910 11 314 104,1%
1920 29 053 156,8%
1930 48 118 65,6%
1940 65 414 35,9%
1950 106 818 63,3%
1960 439 170 311,1%
1970 581 572 32,4%
1980 789 704 35,8%
1990 983 403 24,5%
2000 1 321 045 34,3%
2010 1 445 632 9,4%

A 2007-es hivatalos becslés szerint a város faji összetétele a következő:

A 2000-es népszámlálást figyelembe véve a városban 1 321 045 ember élt, és 407 450 családnak volt otthona Phoenix. A népsűrűség 1074 fő/km² volt.

A háztartások 35,7%-ban volt 18 évesnél fiatalabb gyermek. 46,9%-ban voltak összeházasodott párok, 12,9%-át egyedülálló nők birtokolták, 34,0%-ban nem hagyományos családok voltak. Az összes háztartás 25,4% volt egy ember kezében, és 6,3%-ban volt 65 éves vagy öregebb egyedülálló személy.

Felekezeti szempontból 2000-ben a lakosság 45%-a katolikus, 13% mormon, és 5% zsidó vallású volt. A fennmaradó 37% protestáns vagy felekezeten kívüli volt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Phoenixi belváros

Korábban Phoenix gazdasága egyoldalú volt, mivel az emberek csak mezőgazdasággal foglalkoztak (főként selyem- és citrustermeléssel). Az utóbbi két évtizedben, ahogy a népesség nőtt, ezzel arányosan kezdett sokoldalúbbá válni a város gazdasága. Mint Arizona fővárosa, a phoenixiek közül sokan dolgoznak a kormányzatnak. Számos fejlett telekommunikációs cég hozott létre kirendeltséget a térségben. Köszönhetően Phoenix éghajlatának, télen rengeteg turista érkezik ide a kellemes időjárás miatt. A város gazdaságában nagy szerepet játszik az turizmus és a golfozás.

A Fortune magazin által készített listán, amelyik az 1000 legnagyobb amerikai céget tartalmazza, 7-nek a székhelye Phoenixben van. Ilyen például az Allied Waste (szemétkezelés), Avnet (telekommunikáció), Apollo Csoport (magánoktatás), de közepes és kisebb cégek számára is székhely a város.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város délkeleti sarkában található a Phoenixi Sky Harbor nemzetközi repülőtér.

A város szülötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról és környékéről
Panorámakép a városról és környékéről

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Phoenix témájú médiaállományokat.