Bagdad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Sablon:Város infobox Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād. Jelentése a perzsa nyelvből: angyalokadta) Irak fővárosa és Bagdad tartomány székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után. Az arab világban csak Kairó előzi meg népesség tekintetében: 2003-ban kb. 5 772 000 ember lakott itt. A Tigris folyam partján fekszik, valaha az iszlám civilizáció központja, pezsgő kulturális centrum, a kalifák székhelye volt.

Tartalomjegyzék 1 Klíma 2 Történelem 3 Lakosság 4 A város szülöttei 5 Képzés 6 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Klíma

[szerkesztés] Történelem

Bagdád egy kis, perzsák lakta falu volt. Al-Manszúr, a második Abbászida kalifa gondos előtanulmányok után itt építette fel új fővárosát 762-ben, melynek központját az ún. Kerek Város képezte: ezt egy észak-déli és kelet-nyugati sugárút szelte ketté, és a közepén állt az uralkodói palota. Itt kaptak helyet a legfőbb hivatalok is. A hadsereg és a köznép külön-külön városrészbe került, de az idők folyamán egyre jobban terjeszkedő és többszázezres lélekszámúvá növő város hamarosan összenőtt, és lassan „vándorolni” kezdett dél felé.

A kalifák hatalma a 10. század közepére névlegessé vált. 936-ban Ibn Ráik, egy környékbeli sejk, majd 945-től az iráni Buvajhidák szerezték meg a város és a kalifa feletti ellenőrzést, amit 1055-ben a szeldzsukok vettek át tőlük. A város, bár politikai súlyát elveszette, egészen a 13. századig megőrizte fontos kulturális pozícióját. 1258-ban végül a Hülegü vezette mongolok bevették és lerombolták. A kalifák Egyiptomban kerestek menedéket, a kifosztott Bagdad pedig hosszú időre jelentőségét vesztette, népessége is jelentősen lecsökkent. A 16. században az Oszmán Birodalom hódította meg, melynek vilajetszékhelye lett. 1921 óta a független Irak fővárosa. A 20. században indult újra fejlődésnek.

2003-ban az amerikaiak megszállták a Bagdadot. A város az amerikai bombázások során és azóta jelentős károkat szenvedett. Gyakorlatilag polgárháborús helyzet alakult ki, amit igen nehéz feladat kordában tartani. 2007 végére azonban stabilizálódott a helyzet: a merényletek megritkultak, kezdenek visszaköltözni az emberek, most már éjszaka is kimehetnek az utcára, zenés lakodalmakat tartanak, sőt szeszboltok is nyílnak. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a változás mennyire bizonyul tartósnak.^[1]

[szerkesztés] Lakosság

A lakosság 95%-a muszlim. A keresztények száma 1%, a városban székel az asszír kereszténység patriarchája.

[szerkesztés] A város szülöttei

• Adil Abd al-Mahdi, volt alelnök
• Ijád Allavi, volt miniszterelnök
• Zaha Hadíd, régész
• Kuszajj Husszein, Szaddám Husszein második fia
• Ibn Kammúna, filozófus
• Jaqúb bin Killísz, a Fátimidák vezírje
• Mona Yahia, író
• Susanne Ayoub, írónő

[szerkesztés] Képzés

A város az ország legjelentősebb képzési központja. Itt található 3 egyetem: Bagdadi egyetem, Al-Mustansiriyya egyetem és a technikai egyetem.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

1. ^ Optimizmus szele lengi be Bagdadot (Index.hu, 2007. november 20.)