Bagdad
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bagdad (بغداد) | |
| Becenév: Isten kertje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irak |
| Tartomány | Bagdad |
| Alapítás éve | 762 |
| Polgármester | Sabir al-Isawi |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 948 300 fő (2006) +/- |
| – elővárosokkal | kb. 7 millió fő |
| Népsűrűség | kb. 30 000 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 204,2 km² |
| Időzóna | Moszkvai idő (UTC+3) |
| Elhelyezkedése | |
  Bagdad
|
|
Bagdad (arab írással بغداد , tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad tartomány székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után. Az arab világban csak Kairó előzi meg népesség tekintetében: 2003-ban kb. 5 772 000 ember lakott itt. A Tigris folyó partján fekszik, valaha az iszlám civilizáció központja, pezsgő kulturális centrum, a kalifák székhelye volt.
Nevének jelentése a perzsa nyelvben: angyalok adta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Klíma
[szerkesztés] Történelem
Bagdád egy kis, perzsák lakta falu volt. Al-Manszúr, a második Abbászida kalifa gondos előtanulmányok után itt építette fel új fővárosát 762-ben, melynek központját az ún. Kerek Város képezte: ezt egy észak-déli és kelet-nyugati sugárút szelte ketté, és a közepén állt az uralkodói palota. Itt kaptak helyet a legfőbb hivatalok is. A hadsereg és a köznép külön-külön városrészbe került, de az idők folyamán egyre jobban terjeszkedő és több százezres lélekszámúvá növő város hamarosan összenőtt, és lassan „vándorolni” kezdett dél felé.
A kalifák hatalma a 10. század közepére névlegessé vált. 936-ban Ibn Ráik, egy környékbeli sejk, majd 945-től az iráni Buvajhidák szerezték meg a város és a kalifa feletti ellenőrzést, amit 1055-ben a szeldzsukok vettek át tőlük. A város, bár politikai súlyát elveszette, egészen a 13. századig megőrizte fontos kulturális pozícióját. 1258-ban végül a Hülegü vezette mongolok bevették és lerombolták. A kalifák Egyiptomban kerestek menedéket, a kifosztott Bagdad pedig hosszú időre jelentőségét vesztette, népessége is jelentősen lecsökkent. A 16. században az Oszmán Birodalom hódította meg, melynek vilajetszékhelye lett. 1921 óta a független Irak fővárosa. A 20. században indult újra fejlődésnek.
2003-ban az amerikaiak megszállták a Bagdadot. (Lásd: Iraki háború.) A város az amerikai bombázások során és azóta jelentős károkat szenvedett. Gyakorlatilag polgárháborús helyzet alakult ki, amit igen nehéz feladat kordában tartani. 2007 végére azonban stabilizálódott a helyzet: a merényletek megritkultak, kezdenek visszaköltözni az emberek, most már éjszaka is kimehetnek az utcára, zenés lakodalmakat tartanak, sőt szeszboltok is nyílnak. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a változás mennyire bizonyul tartósnak.[1]
[szerkesztés] Lakosság
A lakosság 95%-a muszlim. A keresztények száma 1%, a városban székel az asszír kereszténység patriarchája.
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] A városhoz kapcsolódik
- Nyáry Ernő (1906-1987) kármelita szerzetes, bagdadi érsek (1954-1983) [2]
[szerkesztés] A város szülöttei
- Adil Abd al-Mahdi, volt alelnök
- Ijád Allavi, volt miniszterelnök
- Zaha Hadíd, régész
- Kuszajj Husszein, Szaddám Husszein második fia
- Ibn Kammúna, filozófus
- Jaqúb bin Killísz, a Fátimidák vezírje
- Mona Yahia, író
- Susanne Ayoub, írónő
[szerkesztés] Oktatás
A város az ország legjelentősebb képzési központja. Itt található 3 egyetem: Bagdadi egyetem, Al-Mustansiriyya egyetem és a Műszaki egyetem.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Optimizmus szele lengi be Bagdadot – Index-cikk, 2007. november 20.
- ^ Magyar Történelmi Családok Egyesülete
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Bagdad – Magyar nyelvű útikalauz
|
|||||
|
|||||||
