Teherán
| Teherán (تهران) | |
 |
|
| Teherán | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Polgármester | Mohammad Bagher Ghalibaf |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8 000 000 fő +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 658 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Teherán
Pozíció Irán térképén
|
|
| é. sz. 35° 40′, k. h. 51° 25′ | |
| Teherán weboldala | |
Teherán (perzsául تهران, Tehrán, tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.
A város 658 négyzetkilométeren terül el az Alborz-hegység lábánál. Lakóinak száma 7,16 millió, az agglomerációval együtt 14 millió.
Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja. Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata van.
A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók. A sok mecseten kívül ezért számos keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban.
Tartalomjegyzék |
A szó eredete [szerkesztés]
A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése "Tir hajléka". (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran - azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka - szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.
Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).
Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).
Története [szerkesztés]
A feltárások szerint Teherán helyén már Kr. e. 6000 körül is léteztek települések. A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.
Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.
A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tamaszp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbasz idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbasz, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.
A 18. század elején Karim Kán Zand elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kadzsar-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.
A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök , Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.
A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golestán palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.
Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek.
.jpg)
Vallás [szerkesztés]
Khomeini-mauzóleum: a lakosság 98%-a ismeri őt. A síita iszlám az állami vallás az országban. A városban élnek még keresztények és buddhisták is.
Kultúra [szerkesztés]
Színház [szerkesztés]
- városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
- Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
- Nasr (régi színház)
Múzeumok [szerkesztés]
- Szőnyegmúzeum
- Archeológiai múzeum
- A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.
Közlekedés [szerkesztés]
Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.
Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.
Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.
A városnak két repülőtere van, a kisebb „Mehrabad national Airport”, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a „Khomeini International Airport”, ami 50 km-re van délre a várostól.
Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.
Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Los Angeles, USA (1979 előtt)
Isztambul, Törökország (2000)
Havanna, Kuba (2001)
Pretoria, Dél-afrikai Köztársaság (2002)
Caracas, Venezuela (2005)
Peking, Kína (2006)
.svg){kind=small}
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
