Teherán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teherán (تهران)
Tehran skyline may 2007.jpg
Teherán
Közigazgatás
Ország  Irán
Polgármester Mohammad Bagher Ghalibaf
Körzethívószám +98 21
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 8 000 000 fő +/-
Földrajzi adatok
Terület 658 km²
Elhelyezkedése
Teherán (Irán)
Teherán
Teherán
Pozíció Irán térképén
é. sz. 35° 40′, k. h. 51° 25′Koordináták: é. sz. 35° 40′, k. h. 51° 25′
Teherán weboldala

Teherán (perzsául تهران, Tehrán, tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.

A város 658 négyzetkilométeren terül el az Alborz-hegység lábánál. Lakóinak száma 7,16 millió, az agglomerációval együtt 14 millió.

Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja. Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata van.

A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók. A sok mecseten kívül ezért számos keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése "Tir hajléka". (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran - azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka - szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.

Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).

Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherán műholdképe
Hóesés Teheránban

Teherán éghajlata száraz kontinentális. Mivel a város kiterjedt, így jelentős különbségek lehetnek az éghajlatban, az északi, dombos területeken hűvösebb, míg a lankásban déli részein enyhébb az éghajlat.

A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C, ezt 2008. január 5-én és 6-án regisztrálták.


Teherán éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,6 23,0 28,0 32,4 37,0 41,0 43,0 42,0 38,0 33,4 26,0 21,0 43,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 7,9 10,4 15,4 22,1 27,9 33,9 36,6 35,6 31,6 24,4 16,2 10,0 22,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,0 1,0 5,0 12,0 16,0 22,0 26,0 24,0 21,0 14,0 7,0 2,0 12,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −17,0 −13,0 −8,0 −4,0 2,4 5,0 14,0 13,0 9,0 2,8 −7,0 −13,0 −17,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 34 32 40 30 15 3 2 1 1 10 26 34 232
Havi napsütéses órák száma 166 172 210 267 287 348 366 351 327 278 147 141 3065
Forrás: IRAN METEOROLOGICAL ORGANIZATION (IRIMO)


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherán térképe 1857-ből
Régi fénykép a Tupkane térről, mielőtt lerombolták

A feltárások szerint Teherán helyén már Kr. e. 6000 körül is léteztek települések. A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.

Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.

A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tamaszp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbasz idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbasz, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.

A 18. század elején Karim Kán Zand elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kadzsar-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.

A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.

A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golestán palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.

Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek.

A város panorámája

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Khomeini-mauzóleum: a lakosság 98%-a ismeri őt. A síita iszlám az állami vallás az országban. A városban élnek még keresztények és buddhisták is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
  • Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
  • Nasr (régi színház)

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szőnyegmúzeum
  • Archeológiai múzeum
  • A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teheráni utcai forgalma a Mirdamad és Valiasr utcák kereszteződésében

Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.

Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.

Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.

A városnak két repülőtere van, a kisebb „Mehrabad national Airport”, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a „Khomeini International Airport”, ami 50 km-re van délre a várostól.

Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.

Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherán légifényképe

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat.