 |
Ez a szócikk a ballisztikus rakétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tumanszkij R–11. |
| R–11 |
 |
| Amerikai, gyakorló céllá átalakított rakéta felállítása indítási helyzetbe |
|
| NATO-kód |
SS–1 Scud |
| Egyéb elnevezés |
R–17, R–300 Elbrusz |
| Funkció |
Kis hatótávolságú ballisztikus rakéta |
| Tervező |
Koroljov OKB |
| Szolgálatba állítás |
1957 |
| Méret- és tömegadatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Hossz |
10,70 m |
| Törzsátmérő |
0,88 m |
| Indulótömeg |
4400-6500 kg |
| Hasznos teher tömege |
600-950 kg |
| Repülési jellemzők |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Hatótávolság |
150-700 km |
| CEP |
4000 m |
| Fokozatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Fokozatok száma |
1 |
Az R–11 (későbbi változatai az R–17 és az R–300 Elbrusz, NATO-kódneve SS–1 Scud) kis hatótávolságú ballisztikus rakéta, melyet az 1950-es évek második felére fejlesztettek ki a Szovjetunióban Szergej Koroljov vezetésével, nagyrészt a zsákmányolt második világháborús német rakétákra (mindenekelőtt a V–2-re) alapozva. Az egyszerű felépítésű, egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú rakéta hagyományos- vagy atomtöltetet hordozhatott. Indítójárműve eredetileg lánctalpas harcjármű, későbbi változatait a MAZ–543 négytengelyes tehergépjárműre telepítették.
A világ számos országába exportálták. Sok helyen gyártották is, több országban ezen rakéta (gyakran illegális) gyártása és továbbfejlesztése teremtette meg az alapot az önálló rakétagyártáshoz. Észak-Koreában és Iránban is gyártják. Irak az irak-iráni háborúban és az öbölháborúban tömegesen vetette be a rakétákat, melyek hatótávolságát helyben megnövelték.
A rakéta előkészítése az indításra sok időt vesz igénybe, pontatlan, emiatt csak tömegpusztító fejrésszel lenne alkalmazható hatásosan, a Szovjetunióban a TR–1 Temp és az R–400 Oka rakéták váltották le. A Magyar Néphadseregben az 1990-es évek elejéig állt rendszerben 9 komplexum (24 rakétával), egy vegyes fegyverzetű rakétadandárban, Luna–M rakétákkal együtt.[1]
