Biskek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biskek (Бишкек)
Bischkek.jpg
Biskek látképe
Biskek címere
Biskek címere
Biskek zászlaja
Biskek zászlaja
Közigazgatás
Ország  Kirgizisztán
Megye Csüj megye
Alapítás éve 1878
Akim Nuriman Tyulejev
Népesség
Teljes népesség 1 250 000 fő (2007) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 800 m
Időzóna UTC+6
Elhelyezkedése
Biskek (Kirgizisztán)
Biskek
Biskek
Pozíció Kirgizisztán térképén
é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′Koordináták: é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′
Biskek weboldala

Biskek (Бишкек, بىشكهك) Kirgizisztán fővárosa. Lakossága mintegy 900 000 fő (2005-ös adat). A várost 1878-ban alapították Pispek (Пишпек) néven, orosz erődként. 1926 és 1991 között – Mihail Frunze bolsevik katonai parancsnok után – a Frunze (Фрунзе) nevet viselte. A biskek kirgiz nyelven a kirgiz nemzeti ital, a kumisz (erjesztett lótej) készítésére használt köpülőfát jelenti.

Biskek a széles sugárutak és márványborítású középületek városa, ahol nagy számban találhatók a régi, szovjet stílusú lakóházak, belső udvarokkal, a külvárosokban pedig kisebb családi házak épültek. A város négyzethálós utcaszerkezetű, az utakat számtalan hatalmas fa szegélyezi, ezek öntözésére, pedig minden út mellett kisméretű öntöző árkokat alakítottak ki. A város, árnyat adó fákkal és hatalmas tereivel, Közép-Ázsia legzöldebb városának számít. Biskek mellékvágánnyal kapcsolódik rá a Turkesztán-Szibéria vasútvonalra.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biskek körülbelül 800 m tengerszint fölötti magasságon helyezkedik el, a 4800 métert elérő Ala-Too hegység északi lankáin, amely a Tien-san hegylánc nyugati meghosszabbítása. A közeli hegylánc lélegzetelállító szépséggel magasodik a város fölé. A várostól északra található az ország éléskamrája, az itt kezdődő sztyepp Kazahsztán területére is messze benyúlik. A területet a Csuj folyó látja el vízzel.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata nedves kontinentális, az átlagos csapadékmennyiség 440 milliméter évente. Az átlagos napi hőmérséklet januárban -3 °C, júniusban 25 °C. A nyári hónapokban erős szél és porviharok is előfordulhatnak. A téli hónapokban előfordulhat , illetve gyakori a sűrű köd is.


Biskek éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,2 25,3 30,5 34,7 35,6 40,9 42,8 39,5 36,8 34,1 27,9 23,3 42,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,2 4,9 11,2 18,5 23,6 29,0 31,7 30,9 25,5 17,8 11,0 5,0 17,7
Átlaghőmérséklet (°C) −2,6 −0,8 5,3 12,3 17,4 22,4 24,9 23,8 18,5 11,0 4,7 −0,9 11,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −7,1 −5,2 0,4 6,4 11,1 15,6 17,9 16,4 11,3 5,0 −0,1 −5,1 5,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −31,9 −34,0 −21,8 −12,3 −5,5 2,4 7,4 5,1 −2,8 −11,2 −32,2 −29,1 −34,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 26 34 55 67 61 34 21 13 19 45 42 35 452
Havi napsütéses órák száma 136 130 151 195 260 306 331 316 264 195 144 114 2545
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Biskek neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kirgiz nyelven „biskek”-nek vagy „pispek”-nek hívják azt az edényt, amiben a kumisz nevű alkoholtartalmú italt erjesztik lótejből. Számos legenda próbál meg összefüggést találni a város és a kumisz között. Tudományos magyarázatok szerint azonban mindez csak népetimológia, és Biskek neve valójában egy „a hegyek alatti hely” jelentésű, ma már elavult szóra nyúlik vissza.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg a selyemút Tien-san hegyláncon átkelő egyik elágazásának karaván pihenőhelye volt, amit 1825-ben egy agyagerőddel erősített meg Kokand üzbég kán. Amikor Oroszország 1862-ben a területet magához csatolta, a cári csapatok az erődöt is bevették és lerombolták. Az oroszok katonai támaszpontot hoztak itt létre, újjáépítették és a Pispek nevet adták neki. 1877-től az akkori orosz kormányzat hatalmas termőföldek kiutalásával ösztönözte orosz földművesek betelepülését. A város 1926-ban lett az újonnan létrehozott Kirgiz SZSZK fővárosa, nevét ekkor változtatták Frunzé-ra. Mihail Vasziljevics Frunze Lenin közeli munkatársa volt, Biskek szülötte, hadvezérként elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1905-ös és az 1917-es oroszországi forradalmakban, valamint az azt követő polgárháborúban.

A Szovjetunió széthullását követően Kirgizisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét és a főváros ekkor kapta mai nevét, a Biskeket. Ma eleven, gyorsan modernizálódó város, számtalan étteremmel, kávéházzal, utcáin egyre több használt európai és japán gépkocsival és a mindenhol jelenlévő ún. marsrutká-val. A marsrutkák olyan, közepes méretű autóbuszok, amelyek iránytaxiként funkcionálnak, a kötött útvonalon bárhol megállíthatók fel- vagy leszállás végett. A kb. 15-18 személyes buszokon nem ritkán 30-an is utaznak, a viteldíj 5 szom, ami kb. 25 forintnak felel meg.

A szovjet időkben számos hatalmas ipari üzem működött itt, kiemelkedő példája ezeknek a Lenin-művek, ahova a második világháború idején Sztálin az előrenyomuló német hadseregek elől kitelepítette a Moszkva-környéki nehézipari gyárakat. Ezek az üzemek mára szinte teljesen beszüntették a termelést, illetve igen korlátozott mértékben működnek tovább.

Biskekben volt az egyik nagyobb szovjet katonai pilótakiképző-központ, ahol nagyszámú magyar pilóta is tanulta a mesterséget. Vadászgépekre, szállítógépekre és katonai helikopterekre egyaránt képeztek itt ki szakembereket. Talán leghíresebb diákja az iskolának Hoszni Mubárak volt, aki néhány évtizeddel később Egyiptom elnöke lett.

Az Egyesült Államok 2002-ben jogot szerzett a város központjától 25 km-re észak-északnyugatra fekvő Manasz nemzetközi repülőtér igénybevételére, ahol légibázist alakítottak ki. Az USA légiereje innen hajtja végre afganisztáni és iraki bevetéseinek nagy részét. A bázis először a Ganci Légibázis nevet kapta, majd amikor a légierő Belső utasításából kiderült, hogy külföldi légibázis nem viselheti amerikai hős nevét, a bázis elnyerte ma is használatos nevét, a Manas Air Base-t (a legendás kirgiz hős után), bár a média a mai napig előszeretettel nevezi Gancinak. Ezek után Oroszország is létrehozta saját légibázisát a közeli Kant városában.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biskek Közép-Ázsia egyik legszebb és leghaladóbb városa, az ősi selyemúton helyezkedik el. Bár maga a város viszonylag fiatal, a környező területek bővelkednek olyan látványosságokban, amelyek a történelem előttről, a buddhizmus, a nesztoriánus hatás, a tekintélyes kánságok és a szovjet időszakból származnak. A város jelentős területét foglalják el a hatalmas közparkok, emlékművek, széles utak, és egyéb nyílt terek.

Ala Arcsa Nemzeti Park. commons:User:Ptilou felvétele
  • Az Ala-Too hegység, a várostól 40 km-re, csodálatos hátteret nyújt a városi látnivalóknak; a hegységben található az Ala Arcsa Nemzeti Park, amely megéri a kb. egyórás utazást.
  • Állami Történeti Múzeum, a város főterén található
  • Állami Iparművészeti Múzeum, hagyományos kirgiz népművészet bemutatója
  • Frunze Emlékház
  • Nagyszámú Lenin-szobor maradt fenn a városban, a legnagyobb a Parlamenttel szemben egy zöld parkban helyezkedik el – 2003-ban helyezték át ide eredeti helyéről, a város főteréről
  • Mihail Vasziljevics Frunze lovasszobra a vasútállomással szembeni téren áll
  • A Fehér Ház, a kirgiz kormányzati központ egy hatalmas, hétemeletes, fehérmárvány borítású épület, a Kirgiz SZSZK Kommunista Párt volt székháza
  • Az Ala-Too tér a Függetlenségi Emlékművel, ahol őrségváltást lehet megtekinteni.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biskek filmipari központ, jelentős kapacitással rendelkezik az ipar, a bányászat valamint az idegenforgalom területén.

Éjszakai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fővárosban több nagy night club működik ezek közül kiemelkedik az Apple, a City, a Heaven, a Fire & Ice és az Emporio. Átlagos belépődíj férfiaknak 300 szom, nőknek 200 szom.

Vásárlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osh bazár Biskekben

Nagyon sokféle vásárlási lehetőség adódik Biskekben. Ezek az olcsó, keleti bazár-jellegű piacoktól egészen az elegáns plázákig terjednek. Közép-Ázsia legnagyobb piacának tartják a Dordoj piacot, ami hatalmas áruválasztékot kínál. Friss fűszerekért, napi konyhai alapanyagokért, vagy egyszerű látványosságként, fel kell keresni az Osh bazárt. „Narodnij” néven bevásárlóközpont-hálózat is működik a fővárosban, itt hitelkártyát is elfogadnak. Biskeknek pláza jellegű áruházai is vannak: a CUM (Centralnij Unyiverszalnij Magazin), a Dordoj Plaza és a Beta Üzletek.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bishkek témájú médiaállományokat.