Damaszkusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Damaszkusz
(دمشق)
View of Damascus 02.jpg
Közigazgatás
Ország  Szíria
Jogállás főváros
Polgármester Bishr Al Sabban
Körzethívószám 011
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 834 741 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 680 m
Terület 105 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Damaszkusz (Szíria)
Damaszkusz
Damaszkusz
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 33° 30′ 47″, k. h. 36° 17′ 31″Koordináták: é. sz. 33° 30′ 47″, k. h. 36° 17′ 31″
Damaszkusz
weboldala
Arab
دمشق
Tudományos átirat
Dimašq
Fordítás
Damaszkusz
Damaszkusz
View of Damascus 02.jpg
A város éjjel

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam) Szíria fővárosa és legnépesebb városa. Feltehetőleg a világ legrégebb óta folyamatosan lakott városa. Lakosságát 4,5 millió főre becsülik. A város maga az ország 14 kormányzóságainak egyike, továbbá Ríf Dimask kormányzóság székhelye. A Damaszkuszi Kormányzóságot a belügyminiszter által kinevezett kormányzó vezeti.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Antilibanon hegység lábainál húzódó kiterjedt oázisban fekszik.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Damaszkuszban mediterrán éghajlat uralkodik. Az évi átlaghőmérséklet 16,7 °C. Júniusban a középhőmérséklet 25 °C, decemberben 6,5 °C. A csapadék mennyisége áprilisban 12 és 46 mm között mozog. Május és szeptember között egyáltalán nem vagy csak alig esik az eső.


Damaszkusz éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 21,0 30,0 28,0 35,0 38,0 39,0 42,0 45,0 39,0 34,0 30,0 21,0 45,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 12,6 14,8 18,9 24,5 29,7 34,2 36,5 36,2 33,4 28,0 20,3 14,2 25,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 0,4 1,3 3,7 7,0 10,5 14,2 16,9 16,5 13,0 8,9 4,0 1,3 10,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) −6,0 −5,0 −2,0 −1,0 7,0 9,0 13,0 13,0 10,0 6,0 −2,0 −5,0 −6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 28 22 17 8 3 1 0 0 0 7 21 26 133
Havi napsütéses órák száma 164 182 226 249 322 357 365 353 306 266 207 164 3164
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásatások tanúsága szerint a település már i. e. 4000 körül lakott volt; hosszú ideig azonban nem volt jelentős. Az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központtá vált. Az i. e. 14. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettita befolyás állandósult. Damaszkuszt először Halap kormányzója, majd Karkemis alkirálya igazgatta.

A hettita állam i. e. 12. századi bukása után az újhettita királyságok terjesztették ki rá hatalmukat, majd A 2-1. évezred fordulója környékétől kezdve (arameus vándorlás időszaka) fontos új állam központja, az Arám Damaszkoszé, más néven Dimask, vagy Sóba Aramú (Dimašq, Ṣôba Aramû). Asszíria déli és nyugati terjeszkedésének idején a dél-szíriai régió ellenállási gócát képezte, a védelmi koalíció (Hamát mellett) legerősebb tagja. A karkari csata idején i. e. 853-ban 1200 harci szekeret, 1200 lovas harcost és 10 000 gyalogost tudott kiállítani az asszír források szerint. Ez jelentős haderő. Az önálló Damaszkusznak végül Asszíria vetett véget.

Ismert preasszír uralkodói:

A várost Kr. e. 38-ban szerezték meg a rómaiak. Az 1. században a város püspöki székhely lett rövid ideig. I. Theodosius a 4. században egy bazilikát emeltetett Keresztelő János tiszteletére.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

636-ban a muszlim arabok meghódították a várost, és Damaszkusz a szíriai térség székhelye lett, melynek a Bizánci Birodalom elleni hadakozás volt a fő feladata. I. Muávija kalifa (661–680), aki korábban szíriai helytartó volt, a várost tette meg az Arab Birodalom fővárosává 661-ben. I. al-Valíd kalifa 705-ben a Szent János-bazilikát megvásárolta a keresztényektől és bizánci építészek segítségével átalakíttatta, létrehozva a híres Omajjád-mecsetet. Az omajjád kalifadinasztia kiirtásával 750-ben Bagdad lett a birodalom fővárosa, Damaszkusz visszaesett a tartományi székhely rangjára. A későbbiekben Damaszkusz a dél-szíriai vidék központja maradt (beleértve a mai Libanon jelentős részét is), függetlenül attól, hogy milyen uralom alatt állt.

Az Abbászidák hatalmának megrendülését követően Damaszkusz többnyire egyiptomi központú birodalmak részét képezte. 877-től 905-ig az egyiptomi Túlúnidák uralták, 931-től 969-ig (rövid kihagyással) az Ihsídidák birodalmának részét képezte, akiktől az őket megbuktató Fátimidák kezére került (969–1075). Az utolsó évekre a válságba süllyedt Fátimidák fennhatósága csak névleges volt, végül egy Atsziz ibn Auk nevű török hadvezér szerezte meg a várost (1075-1080), aki az újra megerősödő egyiptomiak ellen a Nagyszeldzsuk Szultánságtól kért segítséget. Tutus ibn Alp Arszlán, Maliksáh nagyszeldzsuk szultán fivére, aki korábban Észak-Szíriát is meghódította, bevonult a városba és megölette Atszizt. Tutus fivére halálakor keletre vonult, hogy magának követelje a nagyszultáni címet, és a harcok során elesett; Dél-Szíriát Dukák nevű fiára hagyta (1095–1104), aki mellett a Tugtakín nevű hadvezér gyakorolta a tényleges hatalmat. Dukák halálát követően Tugtakín rövid úton magának szerezte meg a hatalmat, megalapítva a Búridák dinasztiáját. A keresztesekkel aktív, gyakran szövetségi viszonyt ápoló damaszkuszi emírséget 1154-ben a dinamikusan terjeszkedő aleppói fejedelem, a zangida Núr ad-Dín Mahmúd olvasztotta birodalmába. Itteni uralmának állít emléket a síremlékének otthont adó madrasza, orvostörténeti múzeumként működő kórház illetve egy fürdő. A ma látható városfalak és védművek jelentős részét is ő építtette fel vagy át.

Núr ad-Dín halála után, 1174-ben rövidesen hajdani hadvezére, az Egyiptomot megszerző, ajjúbida Szaladin birtokába került. Szaladin uralkodása nagy részében Damaszkuszból irányította Felső-Mezopotámiától Egyiptomig húzódó birodalmát, 1193-as halálát követően pedig családjának különböző tagjai uralták Damaszkuszt szultáni címmel. 1260-ban a Hülegü vezette mongolok Szíria többi részével együtt elfoglalták a várost, felszámolva az ajjúbida uralmat, de még abban az évben vereséget szenvedtek az Egyiptomban berendezkedő mamlúkoktól, és kiürítették a térséget, ami így újra egyiptomi fennhatóság alá került. Damaszkusz 1516-ig a Mamlúk Birodalom része maradt, amikor is oszmán hódítók vonultak be a városba.

Új- és modern kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Francia légitámadás 1925. október 18-án

Damaszkusz az elkövetkező négyszáz évben az Oszmán Birodalmon belül is tartományi központ maradt. 18321840 között az önállósodni vágyó egyiptomi alkirály, Muhammad Ali pasa fennhatósága alá került. 1860-ban a libanoni válság kapcsán III. Napóleon francia csapatai szállták meg a várost rövid időre. 1918-ban brit csapatok vonultak be a városba, véget vetve az oszmán uralomnak. Tartva a nyugati gyarmatosítóktól, 1920-ban Damaszkuszban egy arab egységállam királyává kiáltották ki Fejszált, a világháború jeles arab hadvezérét, ám a nagyhatalmak a franciáknak juttatták a térséget, ők pedig rövid úton megszállták Szíriát.

1925-ben kitört a nagy szír felkelés a gyarmati uralom ellen, amely 1927-es leveréséig tartott. 1925. október 18–19-e során a franciák tüzérség és légierő bevetésével támadták a városban lévő felkelőket, porig égetve az óváros egyik negyedét, amit azóta al-Hariqa (tűzvész) néven ismernek.[1] 1941. június 21-én a szövetséges szíriai–libanoni hadjárat 3. hetében a szabad francia és brit indiai erők elfoglalták a várost a Vichyhez hű erőktől. A franciák 1946-os kivonulása óta a független Szíria fővárosa.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Omajád-mecset udvara

A lakosság 75%-a szunnita muszlim, 6%-a alavita, 4%-a egyéb síita, csekély zsidó kisebbséggel. A lakosság 15%-a keresztény (szír katolikus, görög katolikus, római katolikus, örmény ortodox stb.)

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A nemzeti múzeumot 1919-ben alapították a régészek és a történészek. A múzeumban 4000 éves leleteket láthatunk.
  • Damaszkuszi múzeum
  • Katonai múzeum
  • művészetek múzeuma

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Damaszkusz rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, mely Szíria legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, a várostól 25 km-re délkeletre helyezkedik el. Hivatalosan az 1970-es években nyílt meg. Az utasforgalom folyamatosan nő. 2004-ben becslések szerint 3,2 millió utas fordult meg itt.

Képzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi Egyetem kampusza

A damaszkuszi egyetemen jelenleg 85 000-en tanulnak. Az egyetem 1958-ig Szíria egyetlen egyeteme volt, mígnem megalapították az aleppói egyetemet.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. France bombs Damascus (1925). The Friday Times, 2013. szeptember 6. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  2. UNESCO - World Heritage List – unesco.org, (Hozzáférés: 2013. június 7.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Damaszkusz témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]