Boszra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bosra ősi városa
Világörökség
Syria bosra theater.jpg
Ókori római színház
Adatok
Ország Szíria
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Boszra  (Szíria)
Boszra
Boszra
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 32° 31′, k. h. 36° 29′Koordináták: é. sz. 32° 31′, k. h. 36° 29′

Boszra (arabul: بصرى, egyes átíratokban Bosra, Bostra, Busrana, Bozrah, Bozra, Busra Eski Şam, Busra ash-Sham, Nova Trajana Bostra). Ősi város Daraa kormányzóság közigazgatási területéhez tartozik a mai Szíria déli részén. Régészeti és UNESCO világörökségi helyszín.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településről először az i. e. 14. században III. Thotmesz és Ehnaton amarnai dokumentumai tesznek említést. Az i. e. 2. században Boszra az első nabateus város. A Nabateus királyságot Traianus császár generálisa, Cornelius Palma hódítja meg 106-ban.

A római birodalom alatt a várost Nova Trajana Bostra névre nevezik át. A III. Cyrenaica Légió székhelye és a Arabia Petraea római provincia fővárosa. Septimius Severus császár idején a város virágzott és metropoliszá vált, mivel a város számos kereskedelmi út metszépontjában áll, köztük a Vörös-tengerhez vezető római úttal. Alexander Severus colonia rangra emelte majd Philippus Arabs metropolis címet adományozott a városnak mely a kiváltságok mellett pénzverési jogot is biztosított.

A Rásidún kalifátus haderői 634-ben Hálid ibn al-Valíd fővezérrel az élen a boszrai csatában elhódították a várost a rómaiaktól. Boszra volt az első szír város amely áttért az iszlám hitre. Az iszlám időkben a településről feljegyezték, hogy Ismail ibn Kathir híres iszlám tanító születési helye és Boszrából való az a jámbor keresztény szerzetes az asszír Bahira aki az iszlám hagyomány szerint megjósolta az ifjú Mohamednek az ő elkövetkezendő prófétaságát. A város egészen a 17. századig jelentős állomása volt a Mekka felé tartó karavánoknak.

III. Balduin jeruzsálemi király 1147-ben és 1151-ben, majd később IV. Balduin próbálkozott sikertelenül Boszra elfoglalásával. 1261-ben mongolok erősen megrongálták a várat, de Bajbarsz mameluk szultán helyreállította. A középkorra jelentőségét vesztett kis faluvá zsugorodott, melyet beduin törzsek zaklattak.

Régészeti ásatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti ásatások 1947 óta folynak a világörökség részét képező Boszrában.

Ma, Boszra fő archeológiai helyszín: római kori, bizánci kori, és Muszlim idők romjaival. A város fő nevezetessége feltehetőleg a világon a legjobb állapotban megmaradt római színház, mely a minden évben megrendezésre kerülő nemzeti zenei fesztivál helyszíne.

További régészeti emlékek:

  • A nabateusi városfalak maradványai, városkapu és oszlopok.
  • Római kori városkapuk, templomok, diadalív, fürdők, Nympheum
  • Római kori legnagyobb kriptacsarnok
  • Bizánci katedrális és palota maradványa
  • Bahira szerzetes kápolnájának maradványa
  • Ajjúbida szultánok által emeltetett Iszlám citadella a színházzal
  • Iszlám kori Al-Mabrak mecset, Al-Arous (Omar) mecset, ciszternák, vizesárkok
  • Mabrak al-Naqa mecset, (ahol a Korán első eredeti másolatát Szíria számára megőrizték)
  • Korán-iskolák

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókori római színház Boszrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romok Boszrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

WHTour.org 360°-os panorámaképek az ősi Boszra romvárosról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bosra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Rozvány György:Szíria a kultúra bölcsője, Alexandra kiadó, 2006. (ISBN 963-369-863-4)