Zangidák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arab
زنكيون
Tudományos átirat
Zankiyyūn
A Zangidák birodalma

A Zangidák vagy Zengidák (arabosan Zankidák) egy 1213. századi, török származású uralkodódinasztia volt, mely Moszul és Szíria térségében uralkodott. Ez utóbbi területen egyik hadvezérük, Szaláh ad-Dín (Szaladin) fosztotta meg őket hatalmuktól, észak-iraki birtokaikon pedig az 1259-es mongol támadás söpörte el uralmukat.

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk atabég, I. Imád ad-Dín Zangi („a hit oszlopa”) volt, aki 1127-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, 1128-ban pedig az Artukidáktól hódította el Aleppót. 1147-ig tartó uralma során Észak-Irak (a Dzsazíra) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, 1144-ben az Edesszai Őrgrófságot is megszerezte, ami a II. keresztes hadjárat megindítását vonta maga után.

A szíriai Zangidák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zangí fia, Núr ad-Dín (a hit fénye) folytatta atyja dicsőséges életművét: 1149-ben legyőzte és megölte Rajmund antiochiai herceget, és 1154-ben bevette Damaszkuszt. A keresztesek egyre szorultabb helyzetbe kerültek, főleg miután a Fátimidák hanyatló egyiptomi birodalma felett is Núr ad-Dín szerezte meg a befolyást. 1163-ban egy kurd hadvezérét, Aszad ad-Dín Sírkúhot („a hit oroszlánja”) küldte Kairóba, aki 1168-ban visszaverte a keresztesek támadását, majd a Fátimida kalifák vezírjeként irányította a tartományt 1169-es haláláig, amikor is Sírkúh unokaöccse, Szaláh ad-Dín örökölte tisztségeit. Ez utóbbi felszámolta a kalifátust, de Núr ad-Dín 1174-es haláláig ha nem is segítőkész, de nagyjából lojális alattvalója maradt a szíriai uralkodónak.

Núr ad-Dín halálát követően a Zangidák hatalma gyorsan szétesett. Szaláh ad-Dín Egyiptomból kiindulva 1183-ra megszerezte szíriai birtokaikat, bár hivatalosan mindvégig elismerte Núr ad-Dín Aleppóba visszavonult kiskorú fia, asz-Szálih Iszmáíl főségét.

A moszuli ág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A moszuli Zangidák sokkal tovább kitartottak, és még Szaladin hódító törekvéseinek is ellen tudtak állni. Az ágat Imád ad-Dín másik fia, I. Szajf ad-Dín Gází alapította meg (11461149). Uralmuk utolsó majdnem ötven évében, 12111259 között egy vezírjük, Badr ad-Dín Lulu regnált Moszulban, 1233-tól gyakorlatilag is viselve az emíri címet. Miután Bagdadot 1258-ban elfoglalták, a Hülegü vezette mongolok 1259-ben Lulu hatalmának is véget vetettek.

a Zangi-ház uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszuli atabégek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. I. Imád ad-Dín Zangí 1127-1146
  2. I. Szajf ad-Dín Gází 1146-1149
  3. Kudb ad-Dín Mavdud 1149-1170
  4. II. Szajf ad-Dín Gází 1170-1180
  5. I. Izz ad-Dín Maszúd 1180-1193
  6. I. Núr ad-Dín Arszlán 1193-1211
  7. II. Izz ad-Dín Maszúd 1211-1218
  8. II. Núr ad-Dín Arszlán 1218-1219
  9. Naszr ad-Dín Mahmúd 1219-1222

Aleppói atabégek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. I. Imád ad-Dín Zangí 1127-1146
  2. Núr ad-Dín Mahmúd Zangí 1146-1174
  3. Szálih Iszmáíl Malík 1174-1181
  4. II. Imád ad-Dín Zangí 1181-1183

Szindzsári atabégek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsazírai atabégek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 
 
 
 
 
Ak Szonkor
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Aleppói atabégek
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Zangí
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Gázi
 
Mavdud
 
 
 
 
 
 
Núr ad-Dín
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Gází
 
I. Maszúd
 
 
II. Zangí
 
Szálih
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Arszlán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Maszúd
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Arszlán
 
Mahmúd