Oázis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az oázis (a görög όασις szóból, ami az ókori egyiptomi wḥ3t szóra vezethető vissza^[1]) olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre egyébként nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki. A föld alatti vízfolyás forrása akár 800 km távolságra is lehet az oázistól. A sivatagi vidékeken keresztülhaladó kereskedelmi karavánutak fontosabb állomásai, illetve a mostoha éghajlatú vidékek jelentősebb települései oázisok körül épültek ki. Az évszázadok során az egyes oázisok felett megszerzett politikai-katonai fennhatóság egyúttal a kereskedelmi utak ellenőrzését és gazdasági haszonvételét is jelentette. A Szaharában élők kétharmada oázisokban él.

Az oázisban többnyire a datolyapálma a fő élelemforrás; a pálmák árnyékában citrusféléket, fügét, őszibarackot, sárgabarackot, zöldségféléket és gabonaféléket termesztenek.

A legkiterjedtebb oázisok és jelentősebb településeik az afrikai Szaharában találhatóak: Egyiptomban a Nílus völgye több nagyvárossal (Aszjút, Szóhág, Asszuán), valamint az északnyugat-egyiptomi Farafirah és Szíva-oázisok, Líbiában Audzsíla, Gudámisz, Kufra, Algériában a Mzab völgye (fő települése Gardája), és Lagvat (Laghouat). Afrikán kívüli jelentős oázisvárosok a szaúd-arábiai Katíf, Medina, a szíriai Damaszkusz, az iráni Tabasz, a kínai Tarim-medencében a Jarkend és a Tarim völgye, az amerikai Las Vegas, a chilei San Pedro de Atacama stb.

Földrajzi környezetüktől való éles elkülönülésüket tekintve a sivatagi oázisokhoz hasonló ökológiai fülke az antarktiszi oázis és az észak-amerikai cienega.

[szerkesztés] Forrás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Oasis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Oázis képek