Kajszibarack
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kajszibarack gyümölcs |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Prunus armeniaca L. |
| Kajszibarack (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 50 kcal 200 kJ | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
||||||||||||||||
| Kajszibarack (szárított) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 240 kcal 1010 kJ | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
||||||||||||||||
A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Tartalomjegyzék |
Elnevezése[szerkesztés]
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése[szerkesztés]
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
A Kárpát-medencében[szerkesztés]
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Talajigénye[szerkesztés]
Tápanyagigénye[szerkesztés]
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.
Gyümölcse[szerkesztés]
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása[szerkesztés]
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.
Források[szerkesztés]
- Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
Fajták[szerkesztés]
| !Megnevezés | Érési ideje | Hússzíne | Állománya | Mérete | Súlya | íze | Megjegyzés |
| Bergamon | június közepe | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
| Budapest | g | ||||||
| Ceglédi arany | g | ||||||
| Ceglédi bíbor | g | ||||||
| Ceglédi óriás | június eleje | narancssárga | lédús, puha | igen nagy | 50-80 g | édes-savas, aromás | friss fogyasztás, export |
| Ceglédi Piroska | g | ||||||
| Gönci magyar | június közepe | aranysárga | kemény | középnagy | 40-55 g | édes-savas, zamatos | legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló |
| Korai piros | g | ||||||
| Magyar kajszi | g | ||||||
| Mandula kajszi | g | ||||||
| Pannónia | július közepe-vége | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
| Rózsakajszi | g | ||||||
| Szegedi mamut | g |
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A kajszi termesztése és felhasználása
- Barack lap
- Barackfák.extra.hu - Kajszibarack fajták leírása
