Béta-karotin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béta-karotin
Beta-carotene-2D-skeletal.png
BetaCarotene-3d.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7235-40-7
PubChem 5280489
ATC kód A11CA02, D02BB01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C40H56
Moláris tömeg 536,873 g/mol
Sűrűség 0,941 ± 0,06 g/cm3
Olvadáspont 180-182 °C
Oldhatóság (vízben) vízben nem, kloroformban oldódik
Veszélyek
EU osztályozás Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R53[1]
S mondatok S61[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A béta-karotin (E160a, INN: betacarotene) a karotin legelterjedtebb formája, mindkét végén β-gyűrű (β-jonongyűrű) található. Vörös színű kristályos anyag, lemezekben kristályosodik. A tetraterpének közé tartozik, 8 izoprénegységből épül fel. A β-karotin két szimmetrikus részből épül fel, a két β-jonongyűrű a két rész két végén található. A gyűrűk közti szénlánc konjugált kettős kötéseket tartalmaz, csupa transz szerkezetű. A β-karotin a karotináz enzim hatására két molekula retinollá, A-vitaminná bomlik. A sárgarépában a karotinok közül a β-karotin található meg a legnagyobb mennyiségben. A sárgarépán kívül más növényekben is előfordul a klorofill kísérőjeként.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Betacarotenum néven hivatalos.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A béta-karotin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 7. (JavaScript szükséges) (németül)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]