Tarim-medence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tarim-medence délnyugat felől, a kép bal felső sarkában az Isszik-Kul tóval
A Tarim és mellékfolyói (angol feliratokkal)
A Lop nor-tó kiszáradt medre egy évi 1,2 millió tonna kapacitású káliműtrágya gyárral

A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1400 km hosszú, 800 km széles, tál alakú medencét minden oldalról 5000 m-nél magasabbra nyúló hegyláncok veszik körül:

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A medencét vastag, törmelékes üledéktakaró tölti ki; a hegyek lábainál nagy hordalékkúpokkal. A felszín nyugatról (1300 m) kelet (800 m) felé lejt. Központi része kietlen homoksivatag, a Takla-Makán, keleti vége a sós-agyagos Lop sivatag a kiszáradt Lop nor-tóval.

Fő vízfolyása a Tien-sanban eredő Tarim.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérsékelt égövi kontinentális sivatagban a nyár forró (július 28°C), a tél hideg (január -10°C), az éves abszolút hőingás több mint 70°C. Az éves csapadék kevesebb mint 100 mm; a terület nagy részén kevesebb mint 10 mm. Gyakoriak a porviharok. A tipikusan azonális, orográfiai sivatagok a tenger messzesége és a medence zárt jelleg miatt alakultak ki.

Lakossága, gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként ujgurok lakják. Az alapvetően mezőgazdaságból élő lakosság többsége a hegylábaknál kialakult oázisokban és a Tarim völgyében él. A völgyben szénhidrogénkészleteket tártak fel, kitermelésüket elkezdték.

Az 1960-as években a kínaiak itt kezdték el a kísérleti atomrobbantásaikat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]