Kunlun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kunlun vonulatai

A Kunlun Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.

Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.

A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)