Sárga-folyó
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Sárga-folyó | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 5464 km |
| Forrásszint | 1078 m |
| Vízhozam | (90 808 ft³/s), 2571 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 752 000 km² |
| Forrás | Bayankala Mountains, Qinghai Province |
| Torkolat | Csendes-óceán, (Pohaj-tenger) |
A Sárga-folyó vagy (Huang He) a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, 
hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) Kína második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak (Halong-gleccser 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a globális felmelegedés miatt. Az Észak-Kínai síkságon (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A környezetszennyezés és a globális felmelegedési válság miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Előfordult, hogy háromnegyed évre kiapadt. Cholnoky Jenő földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.
A folyó többször öntött ki a történelem folyamán, aminek mindig sok ember esett áldozatul. Az 1887-es áradásnak 900 000 és 2 000 000 közötti, az 1931-es áradásnak 1 000 000 és 4 000 000 közötti áldozata volt.[1] A második kínai–japán háború részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek 500 000 és 900 000 közé teszik az áldozatai számát.[2]
Sárga-folyó mellékfolyói [szerkesztés]
- Fehér-folyó (白河)
- Fekete-folyó (黑河)
- Huang-folyó (湟水)
- Zuli-folyó (祖厉河)
- Qingshui-folyó (清水河)
- Dahei-folyó (大黑河)
- Kuye-folyó (窟野河)
- Wuding-folyó (无定河)
- Fen-folyó (汾河)
- Wei-folyó (渭河)
- Luo-folyó (洛河)
- Qin-folyó (沁河)
- Dawen-folyó (大汶河)
Források [szerkesztés]
- ↑ http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]
- ↑ Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Tibet is melting and turning into desert a Sárga-folyó kiszárad – YouTube
- Sárga-folyó weboldala UMassD
- Sárga-folyó, információ
