A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
|
A Sárga-folyó (Huang He)
|
| Hossz: |
5464 km |
| Forrásszint: |
1078 m |
| Vízhozam: |
2571 m³/s (90 808 ft³/s) m³/s |
| Vízgyűjtő terület: |
752 000 km² km² |
| Forrás: |
Bayankala Mountains, Qinghai Province
|
| Torkolat: |
Csendes-óceán, (Pohaj-tenger) |
| Országok: |
|
A Sárga-folyó vagy (Huang He) a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, 
hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) Kína második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak (Halong-gleccser 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a globális felmelegedés miatt. Az Észak-Kínai síkságon (华北平艕, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A környezetszennyezés és a globális felmelegedési válság miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Előfordult, hogy háromnegyed évre kiapadt. Cholnoky Jenő földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.
[szerkesztés] Sárga-folyó mellékfolyói
hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) Kína második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak (Halong-gleccser 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a globális felmelegedés miatt. Az Észak-Kínai síkságon (华北平艕, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A környezetszennyezés és a globális felmelegedési válság miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Előfordult, hogy háromnegyed évre kiapadt. Cholnoky Jenő földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.
