Szénhidrogének

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szénhidrogén szócikkből átirányítva)
Globális szénhidrogén-kibocsátás 1800–2000.jpg

A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületek[1] Csak szén– és hidrogénatomokat tartalmaznak, nevük is erre utal.[1] A legegyszerűbb szénhidrogén a metán, ebben a molekulában a szénatom mind a négy vegyértéke hidrogénatomhoz kapcsolódik.[2] Sztöchiometriai összetételük[3] és szerkezetük igen változatos. A szénhidrogéneket hagyományosan az alapján csoportosítják, hogy a bennük található szénatomok között csak egyszeres kötések találhatók, vagy a molekulák két– vagy háromszoros kötéseket is tartalmaznak. A természetben nagy mennyiségben megtalálhatók a kőolajban és a földgázban.[4] Nagy mennyiségű szénhidrogént égetnek el energiatermelés céljából, emellett a szénhidrogének igen fontos kémiai alapanyagok.[4] A szénhidrogének feldolgozásával és átalakításával a petrolkémia foglalkozik, ami a vegyipar egyik legfontosabb ága.[4]

Csoportosításuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szénhidrogének között megkülönböztetnek telített és telítetlen szénhidrogéneket az alapján, hogy a szénatomok között csak egyszeres kötések találhatók, vagy a molekulák tartalmaznak két– vagy háromszoros kötéseket is. A telített szénhidrogénekben a szénatomok vegyértékének megfelelő maximális számú hidrogénatom található.[1] A szénatomok csak egyszeres kötésekkel kapcsolódnak össze bennük.[5] Az alkánok (vagy paraffinok) nyílt láncú telített szénhidrogének. Általános összegképletük CnH2n+2.[1] Alkánok például a metán (a legegyszerűbb alkán)[6] a propán és az izobután.[5]

Telített szénhidrogének a cikloalkánok vagy cikloparaffinok is. Ezek abban különböznek a nyílt láncú alkánoktól, hogy a szénvázuk egy vagy több gyűrűt tartalmaz.[5] A monocikloalkánokban, tehát az egy gyűrűt tartalmazó képviselőikben kettővel kevesebb hidrogénatom található, mint a velük megegyező szénatomszámú alkánokban. Általános összegképletük ezért CnH2n.[1] Cikloalkánok például a ciklopentán és a dekalin.[5]

A telítetlen szénhidrogének abban különböznek a telítettektől, hogy kevesebb hidrogénatomot tartalmaznak, mint az azonos szénatomszámú, telített szénhidrogének. A telítetlen szénhidrogéneket három csoportra osztják, ezek az alkének, az alkinek és az aromás szénhidrogének. Ezek közül az alkének egy vagy több szén-szén kétszeres kötést tartalmaznak. A legegyszerűbb alkén az etilén vagy etén. Az alkének között is találhatók nyílt és zárt szénláncúak (gyűrűsek). Az egy kettős kötést tartalmazó nyílt láncú alkének, a monoolefinek általános összegképlete CnH2n. Alkének például a butadién és a ciklohexén.

Az alkinek (vagy acetilén-szénhidrogének) egy vagy több háromszoros szén-szén kötést tartalmazó szénhidrogének. A legegyszerűbb képviselőjük az acetilén. Léteznek zárt szénláncú (gyűrűs) alkinek is. Az egy háromszoros kötést tartalmazó alkinek általános összegképlete CnH2n-2. Alkin az acetilén mellett például a butadiin is.

A telítetlen szénhidrogének közé tartoznak az aromás szénhidrogének is. Ezek a vegyületek mindig tartalmaznak legalább egy gyűrűt. Gyakran több gyűrű is található a molekulájukban. Jellegzetes aromás kötésrendszert tartalmaznak. Az aromás szénhidrogénekre példa a benzol és a naftalin. A nem aromás vegyületeket alifás vegyületeknek nevezik.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Dr. Kovács Kálmán, Dr. Halmos Miklós: Szerves kémia, 1985. ISBN 963-17-7288-8
  2. Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  3. Az őket alkotó atomok számaránya
  4. ^ a b c Bodor Endre: Szervetlen kémia I. 1983. ISBN 963-17-6322-6
  5. ^ a b c d Furka Árpád: Szerves kémia, 1988. ISBN 963-18-1258-8
  6. Bot György: A szerves kémia alapjai, 1980. ISBN 963-240-150-6

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]